Ezzel hát elkezdődik… Lássuk minő játéka a nagyoknak, mily történetszövő lázálma, mely véletlene a sorsnak emel ki egy szépreményű ifjút a középszerűségből és kényszerít arra, hogy elkerülhetetlenül legendává váljon. A sokak sorsát új mederbe terelő félreértés egy régi-régi tavaszon esett…
Hali. Fejezzük ezt be gyorsan, mert miközben ezt írom, épp egy kisebb nomádjárás tart felénk, és nem akarom hogy rommá erőszakoljanak a Három Sas nyargalók. Úgy értem ez már a javában a Gyepűvidék kiegészítő kampányidőszaka, itt perceken belül minden a…
– De itth nem az a lényeggg, hogy honna’ va’! Aza lényeg, hogy csijjogós! – Sandított a sörhab felett társára a férfi. – El leht anni drágán komám! – Nem tudom. Nem tetszik ez nekem. – Hebegő hang, mely még…
Komolyabb fegyverek kellenek. Az biztos, hogy az első cikkben írtam mindenféle dologról, úgymint közösség, kezdő lépések, önismeret, pénz, értelmetlen dolgok, még pénz, hol tolják ezt a játékot, még kis pénz. És a pénz. De vajon elég volt, amit írtam? Átment…
A halk sípoló hang a tüdejéből jött. Vagy ez hörgés volt? Nem, ez határozottan sípolt. A kard, hahh, az az átokverte kard mélyre szántott, és olyan fájdalmat okozott melyről már régóta hitte, hogy sosem él át többet. Újra az ütemes…
– Nézzétek az öreget! Már megint a husángját farigcsálja! – Ifjak voltak, harsányak, a gyenge nem érdemelt mást, csak a jogosnak hitt gúnyt. Meg is adták hát neki minden alkalommal. A mai nap sem volt különb. – Osztán veszélyben van…
Üdv! Ebben a cikkben elszórtan rád ront majd egy remek, igazán remek pakli, részese lehetsz a MK Kiválasztottak kártyajáték legendaépítésének, óvatos távolságból megszemlélhetsz egy gyengébb atomtámadást, és az egészet az én névmemóriám fogja összekötni. Hogy mi van? Máris kezdünk! Ám…
Köszöntelek! Bevallom, ennek a cikknek az elkezdése okozta az eddigi legnagyobb fejtörést. Nem tudnám megmondani, hányszor töröltem ki az első szót, majd írtam le újfent. Majd átírtam, majd ismét kitöröltem. Elkezdtem köszöntés nélkül, elkezdtem egy történettel, nekifutottam idézettel, és megrohamoztam…
„Mióta a dar Khordak arcvizet használom, gyakrabban kapok bérgyilkos megbízásokat.” – Mocs’hok, ork torokmetsző „Mint kés a vajon, mint kés a vajon” – Egy nevét nem vállaló, elégedett Kopó24 garott felhasználó „Grombolgoldonr garrtuk gorgor dar Khordak gun gun” – tévedésből…
Köd lepte az esti tájat, de oly sűrű, amitől a babonás népek bezárkóznak kunyhóikba, de még a hitetlenek is elmormolnak egy fohászt sosemvolt isteneikhez. Az ifjak nem értik a zsigeri félelmet mely ilyenkor utat talál hozzájuk, a vének gyertyákat gyújtanak,…
Amikor meghallom a torony kapujának döndülését, tudom, hogy a mai napom el van szúrva. Onnan tudom, hogy épp most dőltem el a priccsen, és pihenni készültem, és ilyenkor törvényszerűen kitör minimum egy újabb zászlóháború.. Tudom, hogy másodperceken belül követi a…
Az öreg a tűz mellett ült, és az ifjak lassan köré gyűltek. A síkságon az alkonyat hamar éjszakába váltott, a csillagok fénye borította csupán a tájat. A gyepűvidék vénje volt, matuzsálem a nomádok között, sámánok sámánja. Ha mesélt, szavai mesét…
Ma csütörtök van, de én csak úgy hívom mészárszék csütörtök. Ha jól emlékszem ma este Sanquinator Tónié az extra műszak. Bár, ha jobban végig gondolom, egy ideje igazából az összes műszak az övé, mióta Sanquinator Dzsonzsont felfalta . No mindegy,…
A homoktenger végtelenjében van valami csodálatos és valami … valami, amitől az ember szinte érzi, hogy bűbáj lengi körül. Perzselő homok, ameddig a szem ellát, és még azon is túl. A rekkenő hőség csalfa képekkel téveszti meg a fáradt utazó…