Bontottunk és építettünk

A Lobogók bontott sokat adott nekünk, jöjjön egy személyes élménybeszámoló a közelmúlt legnívósabb kártyás eseményéről.

Kezdődik

A bontott előtti hetek felépítette izgalom érezhető volt, a felfokozott hangulat izzította a termet. Folyamatos zsongás volt, rengeteg játékos várt a kezdésre. A többség a pakliépítési taktikákról, vagy az új lapokról beszélgetett, de egy ilyen alkalom jó apropó régi barátok találkozására is. Több “régi arc” is tiszteletét tette, együtt nosztalgiáztak. Néhány csere mappa is előkerült, ment a bizniszezés. A szervezői pult mögött nagy volt a sürgés-forgás, a kiosztásra váró kiegészítők hegyekben álltak a pulton. Én főleg Sanyi barátommal beszélgettem, akit szerencsére sikerült (újra és újra)kezdőként elcsalni a versenyre. Sokan tehetek még így rajtam kívül is, hiszen végül pont összejött a kerek 100 fős versenylétszám.

Az alap információk elhangzása után pedig jött végre a csomagok kiosztása. Vizsgálgattam a dobozokat, élőben is nagyon tetszett a négyféle grafika, öröm volt kibontani őket. A bontás élményét azért csorbította kicsit, hogy a lapok regisztrálása sok időt elvett, sietni kellett.

Elég szerencsés bontásom volt, láttam, ebből sokféle játékot ki tudok hozni. A magam paklijának összerakása után még Sanyinak is segítettem kicsit, hogy mit próbáljon ki először.

Meccsek

Mind a hat meccset nagyon élveztem, rámentem a verseny küldetésire, mert láttam, hogy reális esélyen van behúzni 10-ből akár 9-et. Ez végül össze is jött is. Ha bontok még szuke fejvadászt is, akkor kipipálhattam volt az összeset. Ez persze azzal járt, hogy a meccsek közötti időben paklit raktam össze. Az első forduló után még Sanyiét is átraktuk egy másik témára, ezzel pedig nagyszerű játékkal veretlenül – csak győzelmekkel és döntetlenekkel – vitte végig a versenyt. Innen is gratulálok neki ehhez az eredményhez. Szép munka volt!

Amúgy csupa olyan emberrel játszottam, akivel egyébként nagyon ritkán, vagy egyáltalán nem kerültem eddig össze. Több friss játékossal is találkoztam. Összességében mindegyik nagyon izgalmas, fordulatos mérkőzés volt. Nagyon jó élmény volt az új lapokkal játszani, ezt a többiekről is lerítt. Az nagy szerencse volt, hogy könnyen érthető és játszható mechanikák voltak a lapokon. A kibontott hét csomagból széles merítést láthattunk, de így sem találkozhattunk az összes lappal. Ezért is volt nagyon változatos a legtöbb meccs. bármikor jöhetett egy váratlan húzás.

Az akciólapokra kellett nagyon figyelni, hogy melyik karakter mit tud kijátszani. A beépített cselezés sok esetben húzott ki engem a csávából, de a kasztfüggetlen bontások is sokat számítottak. A sárkánykarommalsárkánykarommal, kettős csapáskettős csapással és Darton aratásáDarton aratásával lehetett a legjobban darálni. Nekem a legdurvább fegyverem az utolsó két – tharr blokkra építő – meccsen a Fájdalmak termeFájdalmak terme és a Mágikus útvesztőMágikus útvesztő páros volt. A Syarr, az oroszlánSyarr, az oroszlán és Lindigass szólításaLindigass szólítása már csak hab volt a tortán.

Összességében a bontott élmény számomra most tökéletes volt, mert sokféle játékot játszhattam egy versenyen.

Bontogatás

Már a verseny elejétől ki lehetett kérni az előrendeléseket, én sajnos csak a vége felé jutottam el oda. A display-eken pedig ott virított a nevem, várva a bontogatást. Volt, aki ott helyben kibontogatta az összeset, hogy tudjon már cserélgetni, bizniszezni, nekem csak a végén – az eredményhirdetés közben –  sikerült erre egy kis időt csenni, de megfizethetetlen élmény kibontani egy-egy mitik lapot.

A lapok és a dobozok minősége nagyon tetszett, tapintásra és vizuálisan is egyaránt kielégítő élmény nyújtott. Csak zárójelben, aznap hajnalig pakolgattam rendezgettem a lapokat. Micsoda nap volt!

Hírességek

A bontott közben egy kiemelt esemény is volt, méghozzá a hírességek szavazás eredményének a bejelentése. Az idei évben sikerült pótolni az elmaradt évek szavazásait, a három jelöltet is megszavazhatott a közösségünk. A bejelentéseket pedig a régi tagok tették meg. Felemelő érzés volt látni, hogy az eddigi hírességek sorfala befogadta az új tagokat. A nap egyik fénypontja volt számomra ez.

Először Petykó neve lett felolvasva, aki budapesti versenyszervezőként, a “nagyversenyek hangjaként” és fáradhatatlan háttérmunkájával megérdemelten kapta meg ezt a címet. Nagy orgánumát és nagy szívét mind megismerhettük az évek folyamán. A kardtáncosról itt olvashattok még részletesen.

Majd következett Csörnök Tomi, akit nem kell bemutatni egy versenyre járónak sem. Ő az, aki kibogozhatatlannak tűnő szabálykérdésekre végül megadja a válaszokat. A “hogy is van ez” cikksorozata minden esetben nagyon fontos rejtélyekről lebbenti fel a fátylat. A nagyversenyek kézzel írt laplistáinak kisilabizálása, begépelése, feltöltése ehhez képest már apróságnak tűnik, pedig emberpróbáló feladat ez is. Kalap Úrral készült interjút itt olvashatjátok.

Végül jöjjön Roland, “az Első”, akit a régiónkban jó ismerünk. Ötletgyáros és ügyvédő, aki a játékosok érdekeit tartja mindenek előtt. Nagy formátumú támogató és segítő személy. Máté sokszor merít a tanácsaiból. Nekem mindezeken felül, jóbarátként azért is fontos személy, mert ő volt az egyik, aki bevezetett engem a M.A.G.U.S. kártya világába, a lapjaim első adagját részben tőle kaptam. Tehát az “Első” több szempontból is nekem. Róla pedig itt olvashattok bővebben.

Gratulálok mindegyiküknek, megérdemelten lettek tagjai ennek az illusztris társaságnak. Remélem, minél hamarabb láthatjuk megkártyásított alteregóikat.

Zárszó

Ezt a bontott élményorgiát nehéz szavakba foglalni, mert annyi impulzus ért minket. A kiegészítő ténylegesen mérföldkő mesekártyánk életében. Népszerű, képes volt megragadni a jelen és múlt játékosait, remélhetőleg minél több jövőbeli játékosnak is mérhetetlen élményt fog nyújtani.

Lobogókra fel!