Sziasztok!
Folytatódik a Hírességek bemutatása és enyém lett a megtiszteltetés, hogy egy rövidke írásban megpróbáljam bemutatni számotokra Szabó Petykót, alias a Kardtáncost! Bevallom kicsit úgy érzem magam, mint indexkapcsoló a BMW-n (elnézést a BMW tulajoktól), ugyanis Petykót igazából mindenki ismeri, aki legalább egy verseny részt vett már. Nem versenyjátékos és még egy serlege sincs, de ami sokkal fontosabb, minden M.A.G.U.S. kártyás rendezvényt élettel tölt meg mindenkihez van egy-két jó szava, mindenkit megnevettet, ezzel pozitívabbá téve már a fáradt reggeleket is.
D: Szia Petykó! Szerintem tudod jól, hogy miért is hívtalak most fel…
P: Szevasz Dani! Gondolom azért, hogy meghallgasd milyen napom volt, milyen az új munkahelyem, vagy, hogy mikor hívhatnál meg egy jó sörözésre? *nevet*
D: Ígérem sort kerítünk ezekre is, de van most ennél fontosabb is, és nem, nem az, hogy Zámbó Jimmyt énekelj nekem! *mégjobban nevet*
Kezdjük az elején! Hogyan ismerkedtél meg a M.A.G.U.S. világával?
A 90-es évek közepén, általános iskolásként, a lapozgatós könyvek után, fogott meg a szerepjáték, elsőként a M.A.G.U.S. Úgyhogy mentem is a Silverland-ba beszerezni a Nagy Zöldet.
Megragadt a regények világa és barátaimmal kalandok végeláthatatlan során szeltük át egész Ynevet.
Természetesen a Rúnát is forgattuk és itt találkoztam először a Kiválasztottak kártyalapjaival. Naná hogy kipróbáltuk!
Viszont jöttek a gimis évek és én kollégistaként elszakadtam pajtásaimtól, így a gyűjtögetés abbamaradt, a versenyre járás el se kezdődött, pedig még csak az Észak Lángjainál tartott a kiadás.
Ugyanakkor a mappát gondosan eltettem és időnként átlapozgattam.
Milyen érdekes, hogy pont az Észak Lángjait említed…Reméljük a mostani kiegészítő nem hozza magával az eltávolodásodat.
Ezek szerint téged is utolért az, ami sokunkat korábban. Mi volt a fordulópont, ami visszahozott?
Tíz év telt el, amikor 2009 végén egy PC Guru oldalai közül elém toppanó niarei harcművész újra csatába szólított.
Kitakarítottam hát tornyom termeit és felvettem a fonalat. Mozgalmas év volt ez a kártya életében, Legendák, Dúlás és akkoriban Hanee (Hannák Judit) épp egy Kincsvadászat nevű versenysorozatot tartott a Fanyűvőben kezdőknek/újrakezdőknek. 9 db kiegészítőt bontottunk versenyenként!
Hamar felzárkóztattam a készletemet és akkor már Jávorcsik Norbert barátommal jártunk versenyekre.
A következő szint az volt, amikor László Csabi barátomék elvittek a Cantinába (Szalay Geriék birodalmába). Beindítottuk a kártyás életet és Norbi az egyedi klubnapokat, majd a versenyeket.
2011 tájéka volt ez és remek három év volt, amit Norbi vidékre költözése tört meg kissé, hisz hárman (Balázs Laci, Horváth Vince és én) kellettünk, hogy vigyük tovább, amit egyedül felépített.
Igen-Igen! Norbi hagyatékát átvenni minden bizonnyal egy hatalmas vállalás lehetett, ami korántsem volt sikerre ítélve, de azt hiszem mára nem maradt kétség a kimenetelt illetően.
Így van, sikerült! 2016-ban aztán a Cantina megszűnésével új hely után néztünk és Liszka Geriékkel meg is tudtunk egyezni, így azóta is a HammerTime Café ad otthont a kéthetente pénteken megrendezett versenyeknek.
Mindeközben egyre jobban belefolytam a kártya össznépi életébe, mint az éves versenynaptár szószólója és mivel a kertészkedés mellett vőfélykedem is, Magyar Máté felkeresett, hogy kamatoztassam ékesszólásomat a kiadói nagyversenyeken. Igent mondtam és a 2017-es Őszköszöntőn már én szolgáltattam az ynevi hangulatot, aminek az átadása számomra midig is az elsődleges volt a kártya kapcsán.
2017-es Őszköszöntő milyen távolinak tűnik, ha visszagondolok, hogy azóta hányszor kezeltünk már le a szervezői asztalnál a nevezéskor. Ha jól tudom, mindenki elégedett az általad elvégzett munkával, igazán jó embert találtak a feladatra.
Sőt! Azóta már az országos nagyversenyeket is én koordinálom és pár hónapja már a tesztelői gárdát is erősítem, ahol a hátteres csapat tagja vagyok, hűen szolgálva Ynevet és a közösséget.
Azt gondolom, hogy ez hűen tükrözi elhivatottságodat és hozzáértésedet, elvégre teher alatt érik a pálma! 😊
Lenne itt még egy apróság…Az „elPetykóztam” kifejezés a mai napig megnevettet. Erről esetleg elárulnál valamit?
Máté egy korábbi cikkben már írt a Regionális Partyarcokról. Nos a Kardtáncos becenevet is e díszes társaság aggatta rám, amit azóta is büszkén viselek, de hogy a kérdésedre válaszoljak, itt egy kép, ami többet mond minden szónál:
Toda