Óriási hentelés a zárón

A metát márpedig szét kell taposni!”

Még az őszköszöntőn sétáltattam meg először a szimpatikus óriásbandát, most is mellettük döntöttem (bocsi Vordak, majd legközelebb). A kincses dekk szétverése adta az alapötletet, de igazából majdnem minden ellen van esélye: hordákat lehentelni, nagykallerek tornyait omlasztani. A 2011-es zárón a megtisztelő “buta pakli” címet érdemelte ki a közönségtől, szóval pont nekem való. A paklin utólag kb. semmit sem változtatnék, minden lapot használtam belőle. Esetleg, ha még egy szerencseszentély lenne benne, igazi vérkomoly parasztgyerek pakli lehetne belőle, de az ilyen spike csacskaságok engem nem érdekelnek. Amikor beértünk az egységbe, sok ismerős és ismeretlen arcot láttam, jó sokan leszünk. Odamegyek az asztalhoz, éppen megszólalnék, de legyorsulnak: a mágusosok a másik részen vannak. Nem tudtam, hogy ennyire látszik… (Az mindenképpen jól esett a májamnak, hogy a párhuzamos medzsik versenyen kevesebben voltak. Az már kevésbé, hogy jó pár volt mesekártyás arcot is láttam közöttük.)

1. meccs: Szalai Attila – csontmester kombó

Nyilván fogalmam sem volt, mivel játszik, de szettet pakolt ki és egy pergetőt. Ködóriás kicsit visszavette a dzsenn arcát, ezzel lepattant az alsó toronyról. Ezt nem hagyhattam szó nélkül, nekiestem én is: a beugró patrónust lapdobással olcsósította, a hippi akadályszedés miatt kevéske mennyei mannát termeltem neki. Kövkörben áldozótőrök, csontmester és 2 csatolt zöld nála, az egyiket be is dobta. Pergető megindul, majd gyorsan pattan ismét. Köróriásom sem maradt tétlen, magára húzta a halottileplet, így a második vámpír úrnőt nem volt értelme fizetni egy roskatag zombira. Most kivégzem, gondoltam, erre leépít egy tamarit 🙂 Utolsó körben hozott még egy csontit, de nem volt érdemleges a múltjában, a traclonnal kiegészült útehengerbrigád már nem várta meg, hogy összejöjjön a végtelen búgócsiga.

1/1

2. meccs: Csőke Szabi – kincskeresők

Már a tornyain láttam, hogy a paklimat ihlető apróságokkal hozott össze a sors ismét. Zsír! Sajnos nem virított, így nekem kellett kezdenem: várromboló ugyan nem jött, de jó ide a ködóriás is. Utána mindjárt megérkezett egy csalogány és irány az akadályozhatatlankincs. Voluptas néni után kullogott is haza első szinttel, a második viszont vitte. Végre megindulhattam az alsó toronyra, az ingyen sárkány sem zavart, az ellen véd a köd (+föléisdobta). Persze tenyészverem volt, kapott egy halom lapot ajándékba. Második kör sz@rul indult, egy ócska nemkedveljük nővér elrendezte az óriást, aztán nekilátott komolyan kincselni. A voluptas itt nagyot villantott: két félelf kutyát is lerendezett a pakli (talán az egész verseny) legolcsóbblapjával. A biztonság kedvéért felszereltem rá egy drágább cuccot is, ha esetleg valami zsiványságon törnék a fejüket a tolvajok. 4 KINCS + ritkaságtárig jutott, de a kövkört én kezdtem 😀 Óriás vitte a legendáriumot, majd egy szánalmas(nak tűnő) gobbó ugrott neki a végső Krad-szentélynek. Természetesen egy csillagbuzigány párost vitt magával és homálytesót vérszerződött, hogy beengedjék a nagyok közé játszani. Szabi all-int mondott, csak hát a kincskeresők békés népség, egy túlütős sarlatánnal pedig nem érdemes tengelyt akasztani: a feslett papnőbe csillagot hajított, a bárdot félresöpörte, a dzsadnak pedig szimplán lezúzta az arcát egy voluptas taposás után.

2/2

3. meccs: Kovács Péter – tang

Egy Krad és két borítotttoronyszint. Ez valami neveskalandozó lesz, így a traclonos kezdőkezet megtartottam. Tévedtem, de tankbarátunknak kevésbé örültem. Az eleje klasszikus tükörjáték volt, egy-egy nagyobb névtelen hős Végváras ostrommal levitt egy tornyot, de ez még csak kóstolgatás volt, az összecsapásra csak a második körben került sor. Mivel nem volt Hadiszerencsém, az ostromát elengedtem, hátha a szakadt zászló segít. Egy új ködóriás átbillentette az erőviszonyokat, sakatorral nem állt fel, így a traclonom nekilódult. Persze nem húztam ’Szerencsét. Kiválasztottal beállt, 10 manából vártam a halált. Előkészítő-váratlan rúgás kombó simán kifilézett volna, de nem volt még MOMENTUM-a: túléltem. Félresöprés-buzogány, félreugrani sem maradt ideje. Utána mutatta, hogy mije volt még: ezt nem kicsit kimákoltam.

3/3

4. meccs: Móré Dani – ősöket szólítók

Itt kb. az volt az “A” tervem, hogy robbantani kell az Északiját, hogy ne tudjon mit szólítani – vagy “B” tervként felhúzom a ködóriás-voluptas duót. Az első változat jött kézbe, de nem jó tornyot omlasztottam, cserébe neki irtózat húzása volt. Első körös vitézkedésemnek egy salumioni állta útját (de rühellem mégmindig ezt a lapot…), a másodikban pedig egy beriquelidémon, ami a ködóriást kevésbé viselte meg. Ez volt a szerencsém, mivel a harmadik körre a kombó kisebbikfelét húzta csak össze Dani, a lényeg sehogyan sem jött elő a dekkből. A buzogányt talán izomból tettem ki, egy dobató sárkány még leröppent a torony tövébe, hogy szétzilálja a soraimat, de az óriás hadurat ma ő sem tudta megállítani.

4/4

5. meccs: Kajdon András – kiskyr DP horda

Toroniakat csak a legvégső esetben bántok – ez most pont ilyen volt. Az első agitátor kicsit megrendült, amikor a ködóriás színre lépett, egy hadvezér segített neki összeszedni magát kissé, majd ketten indultak neki természetszellemre. Csak nem játszik komolyabb filékkel alapon beálltam. Amire ő nem számított, az a voul buzogány előrántása volt. Phet lehelettel első körben nem tudott lecsapni, második pedig már nemvolt. Ez lényegében el is döntötte a meccset. MAGUS szerkóval meglestem a csatolt akadályát, ami ködóriás ellen nem véd: két tornyát vittem, mire egy torzító és egy regitor 2.0 el mert indulni, miután kifordultam. Nekik Pálinkás Jó Reggelt kívántam, ahogy illik, majd üzembiztosan lehenteltem őket.

5/5

6.meccs: Szente Balázs – Hajós

Végre összekerültem egy nagykallerrel. Itt a dobás is sokat számít, ő dobta a nagyobbat. Behúztam az adu ászomat, ő felfedte az északit, így egyetlen rejtett szinttel nem kellett sokat gondolkodnom. Lecsatolt két akadályt, de hamar dűlőre kívántam vinni a dolgot: a mitikjogart felszerelve behúztam egy nagyobb pofozózsákot, ami jó döntés volt. Az ingyen harida simán megette reggelire és még az óriásba is beleharapott, a másik zöldet nem aktiválta: 12re csak megdobom a fizut. Kövkörben gobbóval másoltam a traclont, nehogy hatékonyan lejöjjön a Hajós, a maradék második toronyra csatolt, azt lepingpongoztam, így kénytelen volt kőkemény 14 MP-ért leizzadni a főnököt. Körbeugráláson kívül más esélyem nem volt, de eléggé beragadt a keze, mert bukta az összes fajt a kerengő dőlésével, középső tornyát el is vittem valahogy. Harmadik körben az óriást visszaverte, de egy újabb gyors sarlatán még belefért és a kispálinkására éppen volt egy szedésem. Tengeri óriások hajtogassanak csákót a bőréből annak, aki kitalálta a 7 fordulót…

6/6

7. meccs: Panyik Zoli – HJV

Egyértelműen itt is traclont kellett húznom. Ez 8 lapra nem sikerült, de legalább volt benne 2 gobbó. Gyorsan lekevertem. Amikor 4 lapra sem jött semmi, kezdett szorulni a hurok, végül kettő nem túl acélos lapnál álltam meg. Azért azt érezzük, hogy egy évzárón egy Guldor kaliberű ellenfél ellen ez elég karcsú. Csak a becsületkedvéért mexak elvittem az alsó tornyát, aztán HJV-sólyomszív-HJV, kéznyújtás. A korábbi mázlifaktorom után ez már kijárt, meg egyébként is kellett, hogy ne legyen túl nagy az arcom 🙂 Játszottunk egy visszavágót, az hasonlóan gyors volt, csak én nyertem (traclon-gobbó-voluptas). Jobb lett volna 2 nyert meccsig tolni, az időből kifért, bár egyik meccs sem volt valódi játék.

7/6

Összességében egy nagyon jó hangulatú verseny volt számomra, nem játszottam két egyforma pakli ellen, a helyszín és a szervezés is kitett magáért (ingyen szaloncukor). Bohócpontokkal az ezüstérmet sikerült megcsípni, ami messze felülmúlta a várakozásaimat – mivel alapvetően csak pusztítani jöttem. Köszönet az ellenfeleimnek, hogy ennyire feltornáztak (azért legközelebb jobban húzzanak bele, kivéve persze ellenem :D). Ezúton is gratula a győztesnek és mindenkinek, aki jó helyezést ért el. Remélem jövőre még többen leszünk!

anon.