Kyrek és korszakok

A kyrek dicső népe rengeteg háborún és viszontagságon keresztül jutott el hetedkori állapotába. Manapság már csak ritkán találkozni kyr-vérűekkel, a tiszta vérűek pedig egyenesen a kihalás szélére sodródtak. Nem volt ez azonban mindig így. Lássuk hogyan alakult sorsuk a különböző korok során.

Hódítások kora

A kegyetlen szél erőszakosan cibálta az anyr körül gyülekező varázslók köpenyeit. A fehér hajúak mind ugyanarra a varázslatra koncentráltak, hogy erőt adjanak a kegyeltnek.
A kóborlók hordája szótlanul vágta magát egyre közelebb a fontos célponthoz. Már csak néhány harcoson kellett keresztülverekedniük magukat, hogy a varázstudók életére törhessenek.
Egyszerre három lunírkard is a magasba emelkedett, hogy lesújtson a merev arccal koncentráló varázslókra, ám ekkor hatalmas fény borította el a csatateret.
Mikor a vakító tünemény elmúlt már csak üres páncélok füstölögtek a rettegett ellenfelek helyén. A varázslók mind sértetlenül álltak a szánalmas maradványok között.
Calowyn ragyogása eljött Ynevre, és győzelmet hozott a dicső népnek.

Káoszkor
Sötét idők érkeztek el a kyr nép számára. Orwella lázadása után a birodalom összeomlott és részekre szakadt. A toroni hatalmasok sötétbe burkolóztak és megtagadtak minden más utódállamot. Az egykor dicső Kyria martalékain alakváltók ültek tort. Dawa kaotikus átkokkal árasztotta el északot. Rualan lakhatatlanná vált. Ryek volt az egyetlen fénynyaláb a káoszban, de néhány évszázad alatt démoni erők szolgájává vált.
Az egykor büszke kyr vérvonalak elkorcsosultak, crantai származékokkal keveredve felhígultak, sokan pedig egyszerűen kivesztek.

Hanyatlás kora
Kyria dicsőségét mára már csupán Toron alávaló nemessége hirdeti. Tharr és a hatalmasok ármánykodásai eltorzították lelküket.
A toroni kyr-vérűek hatalom és vagyon hajszolásával töltik üres és lelketlen napjaikat. Sötét hatalmakkal szövetkeznek, és egymás ellen ármánykodnak.
***
A famor unottan ült cselszövői körében. Csak azokban bízott valamelyest, akik legalább fehér hajszínűket megőrizték. A többi szerencsétlent feláldozható bábuként kezelte csupán. A kémek felváltva suttogtak a fülébe. Próbálta a sok hazugság között megtalálni a lényeges információkat.
A szokásos formaságokat ezúttal azonban váratlan esemény zavarta meg.
A famor néma, gyenge-elméjű szolgája lépett be hívatlanul a sötét terembe. Ezért minden más esetben fejét vették volna, ám most ott tartotta kezeiben a gömböt.
A gömb volt a famor egyik legfontosabb hatalmi eszköze. Ezzel a varázstárggyal tartotta a kapcsolatot a nyirkos csarnokok egyik hatalmasságával.
A cselszövők egyetlen kézmozdulatára elhagyták a termet. Úgy röppentek szét akár fekete varjak, melyeket megrémít a közeledő veszély jelenléte.
Miután eltűntek a gömb megszólalt. Rég elfeledett nép szörnyű nyelve süvített a különös ereklyéből. A famor tudta, hogy ha testközelben hallaná a szavakat, akkor azok széttépnék őt.
A sötét parancs visszhangja lassan elült a teremben. A famor megbizonyosodott arról, hogy a némán kívül senki nem maradt a helységben, majd olyat mondott, amit soha nem engedne meg büszkesége és vére, és ami végleg megfosztaná hatalmától, ha bárki meghallaná, vagy beszélhetne róla:
– Ahogy kívánod gazdám.”

A fenti történeteket sok szempontból az Ősök Ébredésének lapjai ihlették. Ezeket a sorokat olvasva vajon mit várhatunk a kiegészítő kyrjeitől?

– Liborion -“