Kártevők

A Kárhozat szilánkjainak története olyan eseményeken alapszik, melyek megtörténtek. Méghozzá nem máshol, mint Yneven. A KM tesztcsapata félelmet nem ismerve vetette bele magát a veszélyes küldetés megoldásába, miközben az új kiegészítőben szereplő kedvenc szereplőik bőrébe bújtak. Tartsatok velünk Ti is, hogy megtudjátok mi rejlik a kárhozat útjának végén!

***

Balmont település felett sötét esőfelhők gyülekeztek, miközben az éjszaka egyre magasabbra nőtt Kelet felől. Az emberek éhesek és gyanakvóak voltak. Nehezen utaznak a hírek a Medencében, így még nem hallottak a csapat hőstetteiről, de egyesek a megváltást látták a furcsa jövevényekben.

A kalandozók nagy részének persze nem volt ínyére nincstelen senkik kedvéért kockáztatni az életüket, hiszen jutalmat sem remélhettek, de Hubyr bámulatos gyorsasággal tett ígéretet a Balmontot sanyargató lények kiirtására minden lakosnak, aki szembejött, míg a fogadóba értek. Aznap már kész öngyilkosság lett volna elindulni, így nyugovóra tértek.

Másnap reggel százszor elátkozták a napot, mikor Balmontba tették lábukat. Hátasaiknak egytől-egyig nyoma veszett az éjjel. Most már az egész csapat vérszemet kapott, és örömmel vetették be magukat a sűrű erdőbe, hogy kézre kerítsék az alávaló gazfickókat. Több szempontból is elszámolták magukat azonban…

Az erdőben gyalog haladni elég körülményes és nehézkes még erdőjárásban képzett hegyesfülűek vezetésével is, pláne nehéz vértezetben, vagy mindenbe beleakadó kelmékben. Amire pedig végképp nem számítottak, az a heves ellenállás volt, amit a manók tanúsítottak. Az előőrsként szolgáló néhány goblint könnyedén felszecskázták, azonban a lények barlangrendszerében már más volt a helyzet. Résen kellett lenniük, hiszen több helyütt omladozó falak és rögtönzött csapdák állták útjukat, a zsákmány elrejtésére szolgáló hatalmas földalatti csarnokban pedig a falun élősködve elszaporodó gonosz kis szerzetek egész hadserege várta őket.

A küzdelem véres volt és hosszú, de a hős kalandozók végül megtépázva bár, de győzelmet arattak, és a goblinok hírmondója fejvesztve menekült hátrahagyva összeharácsolt vagyonukat. Az összecsapásban főszerephez jutottak a félelf tömegekre ható dalai. A felhalmozott használati tárgyak és pénz mellett élelmet is találtak az utazók és nagy szomorúságukra hátasaik szétmarcangolt maradványait. Csupán Mord szamara maradt életben, aki ki tudja hány goblin unszolására sem volt hajlandó betenni patáit a járatrendszerbe. A csarnok egyik sarkában egy halom kincset is talált a csapat, amely nem tartozhatott soha a falusiakhoz, így ezeket megtartották maguknak. Lovat viszont nem kaptak érte, mivel a faluban senki nem árult hátasállatot. Az ingyen sör viszont kárpótolta a megfáradt hősöket.

 

Egy goblin nem goblin, de mindegyikük hihetetlen katasztrófák lehetőségét hordozza magában.”

(J’ell Syrminiel)

 

4 MP Goblin fosztogató SZV/Tolvaj

Gro-ugoni, a legkapzsibb a törzsben Lopózás, Rejtőzés,Vadonismeret

F:8 A:4 M:5 2.szintű Káosz jellem

Gyakoriság: Gyakori Grafikus: Bodnár Balázs Sorszám: 3309 
[állandó képesség] Ha megold egy küldetést, vagy használ egy Expedíciót, akkor irányítója Sorába egy Goblin fosztogató kerül pihenő helyzetben.

 

Aki azt vallja, hogy egy fecske nem csinál nyarat kétszer is megfontolhatja bölcsességét, ha goblinokról van szó. Az álnok manófajzatok mindenhol megvetik lábukat, ha kell hulladékon élnek és gondolkodás nélkül rabolnak. A magántulajdon fogalmát egyszerűen nem ismerik. Ha felviszik az istenek a dolgokat, akkor könnyen elszaporodnak, méghozzá nemcsak a hagyományos módon: A gazdag goblinok életében hordaszámra jelennek meg a rég elfelejtett rokonok és barátok, hogy a sikeres törzs sorait erősítsék. Befolyásos mágusok kezében igazi fegyverként szolgálhatnak a lefizetett goblinok. Te döntesz, használod őket, vagy szenvedsz tőlük.

Szerző: Liborion