A nevem Bodnár Balázs, a M.A.G.U.S. kártya grafikai munkálataiért felelek, és körülbelül két hónapja játszom újra a játékkal.
2 héttel a félévzáró előtt kezdtem el gondolkodni, hogy mivel tudnám meglepni az ellenfeleimet, hiszen hatalmas előnyt jelenthet egy ismeretlen pakli, ami ellen nem tudják, hogyan kell játszani, milyen cselek és rejtett potenciál lehet még a deckben. Hamar rátaláltam II. Terdára, aki már a megjelenésekor nagyon szimpatikus volt -bár akkor még nem a játékereje, hanem a lovagokkal közös interakciója miatt, mindig is ők voltak a kedvenceim a szerepjátékban.
Újra elolvasva a lapot már elsőre is nagyon durvának tűnt a körönkénti ingyen 4. szintű kalandozó, illetve a kéz optimalizálás a manőverenként 3 lapból való választással, a hangulatról nem is beszélve: Gorvik királya sereget toboroz, majd a válogatott lovagokból álló haderővel háborúba indul az ellenségei ellen!
Mivel titokban akartam tartani az ötletem ezért csak itthon teszteltem, kinyomtattam a most népszerű metapaklikat és mindegyik ellen megfuttattam, hogy lássam, mik lehetnek a deck buktatói, és egyáltalán kiderüljön, hogy életképes-e a koncepció. Meglepődve tapasztaltam, hogy már az első lista is versenyben tudott maradni a top paklikkal, bár akkor még legyőzni nem tudta őket. Két nagy probléma volt eleinte a koncepcióval: az egyik, hogy nagyon lassú volt a körönkénti 1 kalandozó -a Sápadt és a Kráni légió 3at is le tud hozni, nem beszélve Alyrról vagy a Homoki elfekről. Ezért, hogy Terda minél több akadályozó manőverben részt vehessen, bekerült a hűségese pikkelyvértje és a Kóborlók pengéje (mindkettőt keresni tudja a Sisak), illetve a Negyedik arc kirurgusa, aki szintén csatába tudja küldeni az uralkodót (plusz a Halál terme ami nagyon sok paklit meggátol a gyors lerohanásban).
A másik gond az volt, hogy hiába játszottam sok gyógyítással, sokszor előfordult, hogy Gorvik királya mégis sérülten ment haza, így a következő körben nem tudott lovagot hozni, oda lett a tempó. Ezt kiküszöbölendő kerültek be a Tarpanok. Nincs is annál felemelőbb érzés, amikor Terda teljes vértezetben, lóháton vonul seregei élén!
A győzelmi kondíció viszonylag egyszerű: minél hamarabb kézbe húzni 3 Amanovik Hermáját, a gorviki sikeres manőverekkel azokat felhizlalni, majd 0-ra csökkentve az ellenfél csapatméretét elpusztítani a tornyait. A Haditanács és a Dúlás veteránja segítségével ingyen indíthatunk ostromokat, de mivel manát csak felszerelésre és ütésekre költünk, a Hamradik arc lovagja miatt pedig körönként 5-öt kapunk, az se gond, ha a végén 2 manákért megyünk el az ellenfél tornyaiért.
A harc manőverek megnyerésében a legnagyobb segítségünk Amanovik Hermája, ami az első harci körben akció lapot semlegesít (gyakorta úgyis bele fog futni az ellenfél, hogy már korábban kijátszottuk, a mostani metában nagyon-nagyon sok az asztalon maradó kártya, könnyű elveszni közöttük) majd egy Piszkos csellel eldobatjuk egy másik akciólapját.
Az összes lovag alkasztú kalandozót kipróbáltam a pakliba (eleinte nagyon szimpatikus volt a Szent légió lovagja és a Radovikánus fegyvermester is, de az előbbi képességét szinte sohasem tudtam kihasználni, míg az utóbbi a 3. szintje miatt maradt ki, túl könnyen halt a csatákban), így végül a Harmadik Arc lovagja (a manatermelés miatt), a Dúlás Veteránja (a portyázás miatt), a Negyedik arc kirurgusa (a plusz manőver miatt) és az Élveboncoló, négyes mellett döntöttem, akit külön ki is emelnék, hiszen egy kóborlók pengéjével felszerelkezve és a saját képességét használva (szigorúan Tarpan háton lovagolva) két kalandozót is ki tud kapcsolni egy manőverből.
Próbáltam 60 és 40 lapos verziót is, de végül a 40-es mellett döntöttem, mert sokkal konzisztensebben jöttek fel a kulcs lapok, a Sisakban gyakrabban találtam Pengét vagy Vértet, és a Hermák is jobb tempóban érkeztek az asztalra.
Végezetül egy pár szóban a félévzáróról, ahol élesben is tesztelhettem a paklit.
Röviden összefoglalva: még annál is jobban teljesített, mint vártam! Az első két meccsemet Sápadt Légió ellen játszottam. Vajda Tominak sajnos nem jött jól a deckje, az enyém pedig optimálisan működött, így azt a meccset gond nélkül lehoztam. Remélem lesz még lehetőségünk egy visszavágóra!
Praer ellen hasznos volt a meglepetés ereje: a Hermák ütés semlegesítése, a mana előny és Terda rengeteg akadályozó manővere elhozta a diadalt.
A harmadik meccsem Kiss Gábor homoki elfjei ellen vívtam, ahol az első körben érkező kirurgussal és felszerelésekkel együtt Terda már az elejétől kezdve +2 manővert tudott akadályozni. Folyamatosan blokkoltam a küldetéseit, a végén pedig a Hermák segítségével levittem a tornyait. Egy nehéz, végig gondolkodós meccs volt és személyesen nekem egy fontos diadal is, ugyanis amióta újra kezdtem a játékot egyszer sem tudtam elverni a homoki elfeket a korábbi paklijaimmal… 🙂
Negyedik ellenfelem Rauf Zsolt Alyrja volt, ami szintén egy kiélezett meccset hozott. Mivel mind a két nagy kalandozó 7 manába kerül, így fontos volt, hogy én hozhassam le hamarabb Terdát, és úgy indulhassak lovagot toborozni hogy neki még ne legyenek szövetségesei. Rögtön jött is a Harmadik Arc lovagja, onnantól pedig végig tartottam a mana előnyöm. 2 Hermánál sokat gondolkodtam, hogy induljak-e el a végső ostromra, tartottam tőle, hogy egy hosszan elhúzódó meccs neki nagyobb előnnyel fog járni, így a csapat méretét 1-esre csökkentve, 2-2 lovaggal megindultak az ostromok, amit már szerencsére nem bírtak a doraniak.
Az 5. fordulót Nagy Péter Holdfényembere ellen vívtam. Ez volt a nap legnehezebb partija, rengeteg manőverrel, gondolkodással, nekem már kigyűltek a hermáim, neki csak egy küldetés hiányzott, amikor lejárt az idő és döntetlen lett volna, de mivel ő abban a körben már meg tudta volna oldani a küldetését, én pedig csak a következőben nullázni a csapat méretét és elindulni a tornyaiért, neki adtam a győzelmet.
Utolsó ellenfelem Veszelszki-Dunai Bálint volt, és az amundok. Sajnos ez az akadálylapos kontroll a legrosszabb match-up Terdának, ráadásul Bálint okosan rengeteg laphúzással játszott, így neki harmadik körben jött is a Sivatagosodás és Manifesztáció kombó, és bár két tornyát így is sikerült levinnem, Amhe Ramun eljövetelét nem tudtam megakadályozni.
Mindez végül a 9. helyre volt elegendő, amivel abszolút elégedett vagyok, mert játékélményben, erőben és a meglepetés faktorban pontosan az elvárásaim szerint működött a pakli, mindemellett izgalmas, gondolkodós meccseken bizonyíthatott. Bár aznap Terda útja a sivatagban ért véget, én még messze nem végeztem vele és remélem Nektek is megjött a kedvetek a kipróbálásához! 🙂
Az évzáróból tanulva így néz ki a lista: