5.00. Lap leidézése és képesség/laphatás aktivizálás:

5.01. Lap leidézése és képesség/laphatás aktivizálás:

Egy lap leidézése Kézből történik.

  • A./ Leidézett lap megmutatása: A játékos kiválasztja a lapot, melyet le akar idézni. Egy lap csak a saját fázisának megfelelő fázisban idézhető le.
  • B./ Célpontválasztás: Megnevezi a lap célpontját/célpontjait, ha a leidézés célpontválasztást igényel. Célpontválasztást igénylő lapot nem lehet leidézni a célpont hiányában. Ha a célpont véletlenszerű, akkor azt ekkor kell meghatározni.
  • C./ Kifizetése: ki kell fizetni a lap MP-igényét, egyéb költségeit, teljesíteni kell kijátszási feltételét. A költséget a lap játékosa fizeti ki, a kijátszási feltételt ő teljesíti.
  • Minden lapnak adott az MP-értéke (jobb felső sarokban található szám). Az MP-igényt az MP-értékből számoljuk ki, figyelembe véve a módosító tényezőket.
  • Ha valamit ingyen aktivizálhatsz/idézhetsz le, akkor azért nem kell MP-t fizetned, illetve nem kell teljesítened semmilyen kijátszási feltételét, és nem kell fizetned semmilyen egyéb költséget.
  • X-es lapnak nem határozható meg az MP-értéke, ezért olyan hatás nem érvényesül rá, amely az MP-értékre vonatkozik. X-es lap MP igénye nem állítható be egy adott értékre, így nem ingyenesíthető, de MP-igénye módosítható.
  • D./ Időfonalba kerülés: Ha az A./ és B./ és C./ pontokban lévők teljesülnek, akkor és csak akkor a lap időfonalba kerül. És az időfonal szabályai szerint egészen addig ott várakozik, amíg vissza nem fejtik, és nem érvényesül.
  • E./ Akadálylap csatolása is a fentiek szerint történik, de a leidézés MP-értéke 0, és rejtve kerül időfonalba. Akadálylap csatolást nem lehet semlegesíteni. Akadálylap csatolás az akadálylap leidézés alesete. Ami hivatkozik akadálylap leidézésre, az hivatkozik akadálylap csatolásra is. (Akadálylapok között van olyan, amit csatolástól különböző módon idézel le, pl. Damquis. Az ilyen lap pillanat időtartamú, és akadálylapként semlegesíthető.)
  • F./ A képesség/laphatás aktivizálás illetve Akadálylap aktivizálás menete megegyezik a fentiekkel.

5.02. Képesség

  • A./ Képessége van a játéktér jellegű laptípusoknak: küldetésnek, toronyszintnek, építménynek. Tehát ezen laptípusoknak képessége van, ha képesség/laphatás jelölés nem található a lapon lévő adott szöveg előtt.
  • B./ Ha az adott szöveg előtti képesség/laphatás jel körül van szögletes zárójel, akkor képességről beszélünk.
  • C./ A képesség a Jelenben érvényesül.
  • D./ Egy lapnak egy adott képességből/laphatásból egyszerre csak egy lehet. Azonosság áll fenn akkor, ha a jel, és a szöveg karakterre megegyezik. (Tehát nem számít, ha a lap neve más.)

5.03. Laphatás

  • A./ Laphatása van a nem játéktér jellegű laptípusoknak: akciólapnak, eseménylapnak, kalandozónak, szövetségesnek, és akadálylapnak. Tehát ezen laptípusoknak laphatása van, ha képesség/laphatás jelölés nem található a lapon lévő adott szöveg előtt.
  • B./ Ha az adott szöveg előtti képesség/laphatás jel van, és azok körül nincs szögletes zárójel, akkor laphatásról beszélünk.
  • C./ Laphatások nem csak a Jelenben hathat. Laphatásnak minősül az a hatás is, ami előtt nincs olyan jel, ami képességgé tenné, de emellett a Jövő pakliban, Múlt/Mélység pakliban, Kézben is kifejti hatását. A lap szövege erről rendelkezik. Ilyen például:
    • Játékosa paklijában tetszőleges számú lehet
    • Ha a pakliban van, akkor… (pl Reagi sátorváros)
    • Nem lehet kezdő toronyszint
    • Ami a lap költségét, kijátszási feltételét, kijátszásának időzítését, módját, tehát saját leidézésének menetét módosítja.
  • D./ Egy lapnak egy adott laphatásból egyszerre csak egy lehet.

5.04. Csatolt lap

Egy lap többféleképpen válhat csatolt lappá. Akadálylap leidézés után csatolt lappá válik, Raktárból kalandozóhoz csatolt felszerelés csatolt lappá válik, ezen kívül játékban lévő hatások is csatolt lappá tehetnek lapot.

  • A./ Akadálylapként csatolt akadálylap. A leidézés után csatolt akadálylap megőrzi képességeit/laphatásait a csatolás érvényesülése után is. (Ennek van irányítója.) Példa erre az akadálylap leidézés, de a Térmágus által átcsatolt akadálylap is jó példa.
  • B./ Felszerelésként csatolt felszerelés. A kalandozóhoz csatolt felszerelés megőrzi képességeit/laphatásait a csatolás érvényesülése után is. (Ennek van irányítója.) Például Raktárból lehet felszerelést csatolni kalandozóhoz, de a Jogos örökség megkaparintásával csatolt felszerelés is ehhez az esethez tartozik.
  • C./ Ha egy játékban lévő hatás tesz egy lapot csatolt lappá, akkor az viszont elveszíti tulajdonságait a csatolás idejére, képessége és laphatása közül csak az marad érvényben a csatolás alatt, ami nem csak a Jelenben működne. Ha egy lap így válik csatolt lappá, akkor nem érvényesül a Jelenbe kerüléskor érvényesülő laphatása. (Ennek nincs irányítója.)
  • D./ Lap csatolása MP-kötött manőver, és Sor fázisú.

5.05. Fázis

A fázisa meghatározza, hogy a lap mikor idézhető le, az adott képesség/laphatás mikor aktivizálható. A fázisok lehetnek: Sor, Manőver, Harc, Harc előkészítés. Alapesetben minden Sor fázisú. Ezt képesség/laphatás jelek, Fázis megjelölés, illetve a lap szövege módosíthatja. ====

  • A./ Sor fázis: Manőverek fázisában MP-kötötten használható, és amikor nincs sorelhagyó manőver.
  • B./ Manőver fázis: Sorelhagyó manőver során használható. (Harcban is.)
  • C./ Harc fázis: Harci körök lépésben használható.
  • D./ Harc előkészítés: Harc előkészítés fázisban gyors hatásként használható.
  • E./ Ha egy lap gyors hatásként leidézhető, akkor Sor és Manőver fázisba is tartozik. Az ilyen lapot bármikor le lehet idézni, amikor lehet gyors hatást használni, és leidézhető akár a Manőverek fázisán kívül is. (Harcban a harc szabálya miatt nem lehet, mert harcban csak harc fázisú, illetve harci, vagy állandó jellel rendelkező hatás használható. Tehát a gyors hatásnak harci vagy állandó jellel is rendelkeznie kell, hogy harcban is leidézhető legyen.)

5.06. Időtartam

Az időtartam meghatározza, hogy a lap milyen hosszan tartózkodik a Jelenben.

  • A./ Időtartama lejárta után a lap a Múltba/Mélységbe kerül.
  • B./ Végleges időtartam: A lap a játék végéig a Jelenben marad.
  • C./ Felhasználás időtartam: A lap addig van a Jelenben, amíg nem használja őket játékosa. Ezt követően a Múltba/Mélységbe kerül.
  • D./ Pillanat időtartam: Érvényesülésekor az időfonalból a Jelenbe kerül, majd egyből a Múltba/Mélységbe.
  • E./ Speciális időtartam: A lap rendelkezik róla.

5.07. Képesség/Laphatás jelek

A képesség/laphatás fázisa Sor, MP-kötött, és a manőverek fázisában használható.

  • A./ MP-érték: A szögletes zárójelben, vagy ha ilyen nincs, akkor a jel elején található szám érték megadja, hogy a képesség/laphatás aktivizálása mennyi MP-be kerül.
  • B./ (elforgato) Elforgatás: Ilyen képesség/laphatás aktivizálásához az adott lapot el kell forgatni, azaz az elforgatás is költsége a képességnek. Sor fázisú, sebessége MP-kötött.
  • C./ (ismetelheto) Ismételhető képesség: A lapot a képesség/laphatás aktivizálásához nem kell elforgatni, de ébernek kell lennie. Ez a képesség/laphatás egy fordulóban többször is aktivizálható. Sor fázisú, sebessége MP-kötött.
  • D./ (egyszeri) Fordulónként egyszeri: A lap képessége/laphatása egy fordulóban legfeljebb egyszer aktivizálható, és ehhez nem kell elforgatni. Ha ilyen képességet/laphatást már korábban aktivizált a kalandozó, vagy az adott lap, akkor azt már nem aktivizálhatja az adott fordulóban. (Kivétel, ha a Hivatkozás szabály F./ pontja alapján már nem számít ugyanannak.) Nem jelöl sem fázist, sem sebességet.
  • E./ (allando) Állandó: Az állandó képesség/laphatás nem csak éberen használható. Az állandó jellel rendelkező képesség összes fázissal rendelkezik. De amint MP-kötöttséget jelentő jel van mellette, akkor már csak Sor fázisúnak és MP-kötöttnek minősül. Az állandó képességeknek/laphatásoknak két csoportja van. Egyik folyamatosan működő, a másik pedig aktivizálást igénylő képesség/laphatás.
    • E./1. Folyamatosan működő: Egy képesség/laphatás akkor folyamatosan működő, ha a Jelenben működik, csak az állandó a jel szerepel rajta, a képesség/laphatás szövege nem követel meg aktivizálást. Pihenő, Sérült helyzetben egyaránt folyamatosan hat, nem használ időfonalat.
    • E./2. Aktivizálást igénylő: Ha egy állandó jelű, Jelenben működő képesség/laphatás nem folyamatosan működő, akkor aktivizálást igénylő. Sebessége gyors hatás. Aktivizálható a manőverek fázisán kívül is, illetve Sor fázisban, Manőver fázisban, és Harc fázisban is aktivizálható.
    • E./3. Ha az állandó jel mellett szerepel egy másik jel, ami ellent mond az állandó jel sebességének, vagy fázisának, akkor a másik jel leszűkíti az állandó jel sebességét és fázisát a saját sebességére és fázisára. Ha az állandó jel mellett harci jel szerepel, akkor az csak harcban érvényesül, és csak az adott harcra hat. Ha az állandó jel mellett szerepel MP-kötöttséget jelentő jel, akkor a képesség MP-kötött sebességű lesz gyors hatás helyett.
  • F./ (harcelkokeszites) Harc előkészítési: Ezt a laphatást/képességet csak a harc előkészítés fázisban lehet aktivizálni. A harc előkészítés jellel rendelkező képesség csak harc előkészítés fázissal rendelkezik, minden más fázisát elveszíti. Fázisa: Harc előkészítés, sebessége: Gyors hatás.
  • G./ (harci) Harci: Ezt a képességet/laphatást a harci körökben lehet használni. A harci állandó, aktivizálást nem igénylő képesség/laphatás a Harc előkészítés, a Harci körök, és a Harc eredmény meghatározása fázis során is hat. A harci jellel rendelkező képesség csak harci fázissal rendelkezik, és minden más fázisát elveszíti. Fázisa: Harc, sebességet nem jelöl.
  • H./ (megszakito) Megszakító: Ezeket a laphatásokat/képességeket gyors hatásként lehet használni.
  • I./ (semlegesito) Semlegesítő: Ezt a laphatást/képességet gyors hatásként használhatod, de csak akkor, ha van célpontja.
  • J./ Amikor a „Ha, akkor” szóösszetétel szerepel egy képességben/laphatásban, akkor az a képesség csak igen/nem értéket vehet fel. Hiába teljesül egy hatásnál többször is a feltétel, nem fog kétszer érvényesülni.
  • K./ Időzített hatás: Aktivizálást nem igénylő képesség/laphatás. Egy adott feltételre kapcsol be, a bekapcsolás csakis a feltételtől függ. Két típusa van: Az egyik használ időfonalat, a másik pedig nem használ időfonalat. A folyamatosan működő állandó jellel rendelkező képességű időzített hatás nem használ időfonalat. Minden más időzített hatás használ időfonalat, de egyik típus sem számít cselekedetnek.
  • L./ Minden olyan képesség/laphatás ami nem folyamatosan működő, illetve nem időzített, az aktivizálást igénylőnek minősül.
  • M./ Olyan képesség/laphatás, amin az alábbi szöveg szerepel: „egy játékban egyszer”, azt a képességet/laphatást a játék során összesen egyszer használható. Ha ilyen képességet/laphatást már korábban használt bármely játékos, akkor azt már nem használhatja az adott játékban egyik játékos sem.

5.08. Gyors hatások

  • A./ A gyors hatás MP sorrendtől függetlenül használható.
  • B./ Gyors hatás nem csak a manőverek fázisában használható. (Akkor sem, ha eredetileg Sor fázisú volt.)
  • C./ MP-kötött manőver általában minden, kivéve a következőket, melyek gyors hatások:
    • [(allando)]: Aktivizálást igénylő állandó képesség (pl. [(allando)(egyszeri)])
    • [(semlegesito)]: Semlegesítő képesség
    • [(megszakito)] : Megszakító képesség.
    • Továbbá minden olyan képesség/laphatás, aminek a szövege egyértelműen megmondja, hogy gyors hatásról van szó.
  • D./ A megszakító [(megszakito)], és semlegesítő [(semlegesito)] jel felülbírálja a többi jelölés sebességét, de az állandó [Ä] nem. Ez azt jelenti, hogy a megszakító, illetve semlegesítő jellel rendelkező jelkombináció minden esetben gyors hatás, míg az állandók csak akkor, ha nincs mellettük MP-kötöttséget külön tartalmazó jelentésű jel (pl. ismételhető jel).

5.09. Játékterek elkülönítésének (Relevancia) szabálya:

  • A./ A játékterek a következők: Sor, sorelhagyó manőver (lehet küldetés, toronyszint, építmény, harc), Megoldott küldetések halmaza, Külső sík. A csatolt lap annak a játéktérnek képezi részét, amelyhez csatolták.
  • B./ A Játékterek elkülönítésének szabálya korlátozza az akciólapokat, és a kalandozói képességeket. Ezek nem képesek átnyúlni egyik játéktérből a másikba. A kalandozói képességek és az akciólapok a többi hatással ellentétben egyszerre csak egy játéktérhez tartozhatnak. Sorból nem lehet Sorelhagyó manőverbe, Külső síkra, Megoldott küldetések halmazára, vagy ott lévő lapra/képességre/laphatásra hatni.
  • C./ Az állandó képességek felülbírálják a Játékterek elkülönítésének szabályát, azaz képesek játéktéren keresztül átnyúlni. (Kivétel harci-állandó képességek.)
  • D./ Azok a nem kalandozókhoz, és nem akciólapokhoz kapcsolódó hatások amelyek áthatnak egyik játéktérből a másikba, azok mindegyik szóban forgó játéktérhez tartoznak. Ha Sor elhagyó manőver van, és akvizálnak egy Őrgólemeket, vagy egy Wirget, akkor az semlegesíthető a Sor elhagyó manőverben részt vevő kalandozónak olyan hatásával is, ami nem hat át a játéktereken, mint amilyen az Ostromgyűlés.

5.10. Képességek/laphatások felülbírálásának sorrendje

  • A./ Ha két hatás ellentmond egymásnak - nem tudnak együtt működni, és a szövegük alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik érvényesül -, akkor ez a szabály határozza meg, hogy melyik bírálja felül a másikat.
  • B./ Ha két hatás csak részben mond ellent egymásnak, akkor a nem ellentmondó részt az alábbiak nem tiltják le, hanem csupán az ellentmondó részeket hangolják össze.
  • C./ Két felülbírálási szint létezik: „gyenge” és „erős”.
  • D./ Egy hatás akkor erős, ha a „mindenképpen”, „semmiképpen sem” kifejezés egyikét, vagy ezek egyikének ragozott alakját tartalmazza. Ha ilyen nincs benne, akkor az adott hatás gyenge.
  • E./ Ha két hatás különböző szinten van, és ellentmond egymásnak, akkor az erős felülbírálja a gyengét.
  • F./ Ha két hatás azonos szinten van, akkor meg kell nézni, hogy van-e köztük „tiltó”. Egy hatás akkor tiltó, ha a „nem”, „sem”, vagy ezek egyikének ragozott alakját tartalmazza. Ha ilyen nincs benne, akkor az adott hatás „megengedő”.
  • G./ Ha két hatás ugyanazon a szinten van, és ellentmond egymásnak, akkor a tiltó felülbírálja a megengedőt.
  • H./ Ha a fentiek alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatás bírálja felül a másikat, akkor a később érvényesült bírálja felül a korábban érvényesültet. Az érvényesülés időpontját az alábbiak szerint kell meghatározni:
    • Ha a hatás használ időfonalat, akkor az időfonalból való visszafejtés a mérvadó.
    • Ha a hatás nem használ időfonalat, akkor a lap játékba kerülésének időpontja a mérvadó.
„Vértek nem védenek ellene” vs. „VÉDŐKÜSZÖB: 7. SFÉ: 1.”
Ekkor a vért nem érvényesül.

„Vértek nem védenek ellene” vs. „VÉDŐKÜSZÖB: 7. SFÉ: 1., Olyan ellen is véd, ami ellen nem védene vért.”
Ekkor a vért érvényesül.

„Ostromból éberen tér vissza sorba” vs. „Ostromból mindenképpen sérülten kerül vissza sorba”
Ekkor sérülten kerül vissza sorba.

„Ostromból éberen tér vissza sorba” vs. „Ostromból sérülten kerül vissza sorba”
Ekkor a később érkező az erősebb.

5.11. Speciális eset, amikor számot kell meghatározni:

(pl. szintet, alapképességet, fizikumot)

  • A./ Hatások típusa lehet módosító, beállító, és ezen felül a hatásnak lehet korlátozó tényezője.
    • Módosító hatás: Olyan hatás, ami egy adott számmal növeli, vagy csökkenti az adott értéket. (Pl. Fizikum nő 2-vel.)
    • Beállító hatás: Olyan hatás, ami egy adott értékre beállítja az adott értéket. (Pl. Fizikum 10-es lesz.)
    • Korlátozó tényező: Nem nővelhet egy adott érték fölé, vagy nem csökkenthet egy adott érték alá. (Pl Fizikum 5-tel csökken, de nem csökkenthet 1 alá.). A korlátozás nem az összes módosító tényezőre, hanem kizárólag az adott módosító tényezőre vonatkozik. Más hatás még módosíthatja ezen érték alá, vagy fölé.
  • B./ Első lépésként a beállító hatásokat kell figyelembe venni. Ha több hatás ellent mondana egymásnak, akkor a Képességek/laphatások felülbírálásának sorrendje szerint kell eldönteni, hogy melyik beállító hatás érvényesül. Ha nincs beállító hatás, akkor az alapértékből kell tovább számolni. (Pl. a kalandozón lévő Fizikum értékből.)
  • C./ Második lépésként a módosító hatásokat kell figyelembe venni. A módosító hatáshoz lehet rendelve korlátozó tényezőkre (pl. -5 Fizikum de nem csökkenthet 1 alá) oly módon, hogy a módosítók fel nem használt részét fogja először csökkenteni egy esetleges ellenkező előjelű hatás. Ha egyszerre hat több hatás, amik között van korlátozó tényezővel rendelkező, és korlátozó tényezővel nem rendelkező hatás, akkor először a korlátozó tényezős hatásokat kell figyelembe venni, és a legvégén kell figyelembe venni a korlátozó tényező nélküli hatásokat.
  • D./ A fenti eljárást először végre kell hajtani a „gyenge” hatásokra, utána pedig alkalmazni kell az „erős” hatásokat.
    • Példa1: Kalandozó Fizikuma 5-ös. Fizikum csökken 5-tel, de nem csökkenhet 1 alá. Ezek után kap +2 Fizikumot. Ez a +2 Fizikum először a csökkentés fel nem használt részét veszi igénybe, ezért a kalandozó Fizikuma 2 lesz.
    • Példa2: Kalandozó Fizikuma 10-es. Fizikum csökken 5-tel, de nem csökkenhet 1 alá. Ezek után kap -5 Fizikumot. Ekkor a kalandozó meghal, hiszen az egyik hatás csökkentheti 1 alá a Fizikumát, és ezt meg is fogja tenni. (Ilyenkor előbb a korlátozó tényezős módosításokat kell figyelembe venni, hogy az összes módosító hatás ki tudja fejteni a hatását.)
    • Példa3: Kalandozó Fizikuma 10-es. Fizikuma csökken 2-vel (gyenge) és Fizikuma mindenképpen 3 lesz (erős). Ekkor a kalandozó Fizikuma 3-as lesz. Ha a 3-ra beállító hatás „gyenge” lenne és nem „erős”, akkor a kalandozó Fizikuma 1-es lenne.

5.12. Hatás, Helyettesítő hatás

Időfonalat nem használó és folyamatosan működő lap/képesség/laphatás a hatását folyamatosan kifejti, míg időfonalat használó lap/képesség/laphatás az időfonalból való visszafejtéskor fejti ki hatását. A költség és a hatás akkor választható szét, ha a költség használ időfonalat. Ha egy hatás nem használ időfonalat, akkor nem választható szét költségre, és hatásra.

  • A./ Helyettesítőnek minősül minden olyan hatás, aminek szövegében a „helyette” vagy „helyett”, „ahelyett”, vagy ezek valamelyikének ragozott alakja szerepel. Más hatás nem minősül helyettesítőnek. Ezen felül teljesülnie kell rá annak is, hogy egy másik hatásra vonatkozik. (Saját magára hivatkozó hatás nem minősül helyettesítőnek akkor sem, ha a „helyette” , „helyett” vagy „ahelyett” szó szerepel benne.)
  • B./ Ha egy hatás valamit helyettesít, akkor az nem érvényesül. Ha egy költség, vagy feltétel fizetés lett helyettesítve, akkor a hatás érvényesülni fog, és a helyettesített költség, vagy feltétel teljesítettnek minősül.
  • C./ Egy hatást csak egyszer lehet helyettesíteni. Ha több hatás helyettesítené ugyanazt, akkor a képesség/laphatás felülbírálás sorrendje dönti el, hogy melyik helyettesíti.
  • D./ Ha egy hatás helyettesítene olyan hatást ami nem érvényesülne, akkor a helyettesítő hatás sem érvényesül. Ha egy hatás egy részét, vagy egészét helyettesítene egy helyettesítő hatás, attól függetlenül az összes korlátozó tényező megmarad, mintha az eredeti hatás maradt volna érvényben.
    • Példa: Fényúrral rendelkező kalandozóra nem hat olyan akciólap, aminek a támadásdobását az Akaratátvitel, vagy Túlütés helyettesítette. Emiatt ilyenkor az Akaratátvitelnek és Túlütésnek nincs jelentősége.

Eszközök az oldalon