Az áldozat becserkészése

Khazim már napok óta figyelte a kámzsás alakot. Nem feltűnően, de de avatott szem számára láthatóan bőkezűen mérte a pénzt. Ez beindította a kisstílű tolvaj nyálelválasztását. Rövid időn belül eldöntötte, hogy lóvá teszi a gyanútlan illetőt. Tervezgetésbe fogott, hogy lehetőség szerint baj nélkül megússza a dolgot. Aztán Doldzsah megvilágította elméjét, és szélesen elmosolyodott. “Ügyes, nagyon ügyes” – veregette meg szinte saját vállát ötlete nyomán. Szinte alig aludt az éjjel, s már nagyon korán felkelt, hogy előkészítse a terepet. Nem kellett sietnie, hiszen tudta, hogy a másik csak kora délutántól mutatkozik. A fogadós tartozott neki egy szívességgel, s eljött az ideje, hogy behajtsa: a lelkére kötötte, hogy ajánljon fel megbízható forrásból kéjhölgyeket, akiknek Khazim lesz majd az összekötője.

Ez nem tűnt annyira nagy szívességnek, így a söntés mögött álló kopaszodó férfi vállrándítva rábólintott az alkura – nem is gondolta, hogy ilyen könnyen megússza majd. A tolvaj ezután a környező utcákat rótta, hogy a legmegfelelőbb irányt kiválassza. A tapasztalatait felhasználva kimérte az időt és a távolságot, ahol már biztonsággal kifoszthatja majd áldozatát. Egy kellően mocskos sikátorra esett végül a választása: néhány garasért cserébe a közelben kéregetőkkel elrendeztette a terepet, hogy még a legutolsó szemétkupac is jó helyen legyen. Körbepillantott, s nyugtázóan bólintott munkája végeztével. Készen állt a csapda.

Aljas húzás

Közeledett az este. Khazim a szobájában türelmetlenül várt, fel-alá sétált akárcsak egy ketrecbe zárt vadállat. Már-már kezdte azt hinni, hogy a ma este dugába dől, amikor kopogtattak az ajtón. Vércseként pördült, s csapott le a kilincsre, szinte feltépte az ajtót. Egy vörös hajú, szeplős kölyök állt előtte.

– Te vagy Khazim? – kérdezte szenvtelenül. A tolvaj kijjebb hajolt a folyosóra és körbe sandított.
– Én lennék – válaszolta halkan, mintha lelepleződéstől tartana.
– Lentről üzenik, hogy minden a terv szerint alakul. Az Álmok órájában várnak odalent. Azt hiszem ennyi… – mondta a fiú kicsit eltűnődve.

Khazim biccentett, és egy rézgarast nyomott a suhanc markába, mire az boldogan elillant. Becsukta maga mögött az ajtó, majd mélyet sóhajtott. Az éjjeli szekrényhez sétált, majd rövid keresgélés után, a mellé támasztott zsákjából egy fiolát vett elő. A mécsfény felé tartotta és megrázta kicsit. A szürkés por halkan zördült. Ujjáról levette a pecsétgyűrűt, s felpattintotta a fedelét. A szürke porral gondosan teletöltötte a rejtett tárolót, majd visszazárt mindent; fiolát és gyűrűt. Dolga végeztével elheveredett az ágyon, s az idő közeledtéig több tucatszor is végig ismételte a tervet. Az éjközép előtti utolsó óra közeledtével átöltözött és rendbe szedte magát.

Rövid gondolkodás után, ismét a zsákjához lépett, és egy kis sminkkészletet rakott az éjjeliszekrényre. Tükröt támasztott a falnak, majd nekikezdett az álcának. Nem vitte túlzásba a kencézést, de ügyelt rá, hogy önmagára még egy picit se hasonlítson – a későbbi lebukást elkerülendő. Mikor elkészült a művel, még egy kis adagnyi parfümöt is felhasznált, hogy teljes legyen a kép. Egy úri kerítő látszatát kellett keltenie, hát azzá vált. Az idő ólomlábakon járt, de végül a hold lecsúszott a horizont széle felé.

Elérkezett az idő

Khazim az emeletről lesétálva ügyelt rá, hogy igénybe vegye a hátsó kijáratot. A látszat kedvéért kiment az utcára, hogy aztán a főbejáraton ismét visszatérjen a tavernába. Mintha mit sem tudna, a söntéshez sétált, és útbaigazítást kért. A fogadós a csuklyás férfi asztala felé intett, s ő megindult felé. Az ismeretlen férfi már italt iszogatott, s egy könyvvel bíbelődött. Az ál-strici mindent bedobott, hogy eladja magát, no és persze portékáját.

Látszólag nem keltett gyanút az idegenben, így hamar megegyezésre jutottak. Megnyugtatás képen még azt is leszögezték, hogy fizetés az “ügylet” után lesz csak. Miután kezet fogtak, hogy teljes legyen a megállapodás, Khazim még egy italt is felajánlott a férfinak. – Ezt én állom – szögezte le lehengerlő mosollyal, s a söntés felé indult. Odaérve cinkosára kacsintott: – Kettőt adj, a jobbik fajtából! – mondta, majd miután rendelését megkapta, felpattintotta a gyűrű fedelét, és teljes tartalmát a pohárba zúdította. A fogadós diszkréten elfordult, hogy más dolog után nézzen.


egyedi ritkaságú <strong>Borméreg</strong>Borméreg 1 MP
Toroni eredetű életveszélyes deliriáns
ID: Felhasználás AT: Tárgy F: Sor S: –
Típus: Méreg
[állandó képességegyszeri képesség] Forduló végéig használója alapszintje és
fizikuma 2-vel nő, mentálja 2-vel csökken.
Forduló zárása fázisban használója sérült helyzetbe
fordul, kivéve, ha gyíklény, ork, törpe vagy barbár.
Matiscsák Tamás 3817


A csapda

Az egyezséget megpecsételendő, mindketten felhajtották a kupa tartalmát. Mivel Khazim ügyelt rá, hogy ne lőre legyen bennük, a megrendelő elégedetten csettintett nyelvével – láthatóan hozzáértő emberrel volt dolga. Rövid beszélgetés, az igények feltérképezése után elhagyták a fogadót. Lényegre törő, tárgyilagos beszélgetéssel haladtak az utcákon, hogy elaludjon a mindenkiben dolgozó éberség. A sikátorhoz közeledtek. A “kerítő” mögött sétáló férfi megtámaszkodott a falnál.

– Valami baj van? – kérdezett hátra Khazim szinte aggódó hangon. Amaz nem válaszolt, csak megrázta a fejét, hogy szabadulni próbáljon a rajta elhatalmasodó érzésen.
– Felöntöttünk a garatra? – kérdezett ismét a merénylő, némileg gúnyos éllel fűszerezve kérdését. Felbátorodott, hiszen látta, hogy hat a méreg. Jól számolta a távolságot. A másik körbenézett, de az órának ebben a szakában szinte kihalt volt az utca.
– Mit tettél velem te átkozott?! – kiáltott kétségbeesetten a kámzsás férfi. Khazim önelégült vigyorral lépett volna közelebb, amikor áldozata felemelte kezeit, s torokhangon kántálni kezdett. “Ennek fele sem tréfa” – gondolta rémülten a tolvaj, majd futni kezdett a sikátor irányába. Halk, tompa pukkanás hallatszott a háttérből, majd ijesztően közel hördült fel a férfi. Még Khazim ruhájába markolva egy cafatot is letépett, ahogy megpróbálta elkapni.

“3-4: Ostrom manőverei mostantól ingyenesek.”

A fogásból kiszabadulva szitkokat hallott csak maga mögött, de hátra pillantani nem mert. “Egy átkozott mágus!” – üvöltött magában, s inaszakadtából futott, most már az életéért. Nem sok időnek kellett eltelnie, hogy az eddig áldozatnak hitt férfi hangját ismét meghallja. Újra kántált, s Khazim mit sem tehetett ellene. Futott és imádkozott. Ismét az előző hangot hallotta. Szinte felsikoltott ijedtében, mert egyik pillanatról a másikra előtte termett a kámzsás fickó. Sokkal hatalmasabbnak tűnt mint korábban, mikor nyájasan beszélgettek. Felé kapott ismét, de egy hirtelen kitérővel – hála a refelxeinek – sikerült elkerülnie a fenyegetést. Érezte, hogy elpattan a szütyőjét tartó zsinór, de most nem kesergett ezen. örült, hogy ismét kiszabadulhatott a fogásból.

“5: Kap 5 Aranyat.”

 – Áltkozott rúlnák, már megint össze… vekeredtek! – üvöltötte dühösen üldözője, hallhatóan alig forgott már a nyelve. Khazim hallotta, hogy futásba kezd mögötte a másik. Azt hitte, hogy bizonytalan állapotában nem kockáztat újabb varázslatot. Doldzsah eddig vele volt, és bízott benne, hogy ez így is marad. A sikátor bejáratához ért és befordult. A mögötte loholó férfi döbbenetes gyorsasággal követte. Khazim – hála a tereprendezésnek – tudta, hogy mi vár rá, így az előre kikészített akadályokat ügyesen vette. Nem úgy üldözője. Hatalmas csörömpölés hallatszott, ahogy átesett egy kikészített szemétkupacon. Sikerült végre távolodnia, s már éppen hálát rebegett volna, amikor újabb kántálást hallott, és az ismerős pukkanást.

“6: Sérültbe forgatja a leidézőt.”

Az újra futásba kezdő csuklyás alak szinte mellette jelent meg a semmiből. Khazim ereiben megfagyott a vér és megállt. Ezzel egy időben a mágus a korábban látott sebességgel rohant tovább, a sikátor falának irányába. Teljes erőből rohant a kőfalnak, majd egyetlen nyekkenéssel a földre zuhant. Nem mozdult. Khazim nem értette, és nem is akarta, hogy miért történt így. Villámsebesen lehajolt, leoldotta mindkét pénzes szütyőt, majd vissza sem nézve eliszkolt. Áldotta a szerencséjét és megfogadta. Mágust soha többé…

Kockázatos térkapu

egyedi ritkaságú <strong>Kockázatos térkapu</strong>Kockázatos térkapu 1 MP
Kasztmegkötés: Varázsló
ID: Pillanat AT: Varázslat F: Sor S: Nincs
Térmágia
Dobni kell K6-tal, a hatás a dobástól függ. Játékosa;
1: Kap 1 Aranyat és újra dob. 2: Kap 2 DP-t.
3-4: Ostrom manőverei mostantól ingyenesek.
5: Kap 5 Aranyat. 6: Sérültbe forgatja a leidézőt.
Pozsgay Gyula 3820