Hogyan tovább – Jutalmazzuk a Versenybeszámolókat

Egy régi rendszert porolunk le, ami már évek óta feledésbe merült.

Szeretnénk arra ösztönözni a játékosokat, szervezőket, hogy minél több, jobb versenybeszámoló, esetleg jobb kiírás érkezzen egy versenyről. Örülnénk neki, ha egy verseny nem csak pontokat, ultrákat jelentene, hanem élményt is, amit szívesen olvasnak más játékosok is, akik nem tudtak elmenni rá.

Ezért szeptember 1-től jutalmazzuk a versenybeszámolókat. Az a versenyhelyszín, amely a legjobb versenybeszámolót küldi el nekünk, azt októberben plusz ultrákkal jutalmazzuk. Azaz, a következő havi versenyen egy erre a célra is létrehozott lapot fognak kapni.

Ez természetesen minden hónapban így lesz, és ennek eldöntését, hogy melyik versenyhelyszín nyert, azt egy erre kijelölt független csapat fogja elbírálni.

Ebben a rendszerben nem vesznek részt a pesti nagyversenyek (bontott, félévzáró, őszköszöntő, tavaszköszöntő, évzáró).

Reméljük, hogy ezzel tudunk kedvezni a kis, és a regionális versenyeknek, hogy több versenyző induljon, hiszen egy elnyert beszámolóval, az adott versenyhelyszín 3 db-ot fog kapni az új ultra lapból, egyet a szervező, a maradékot a szervező tetszése szerint osztja szét.

Bízom benne, hogy sok-sok beszámolót fogunk olvasni jobbnál jobb versenyekről, paklikról, és újra lesz miről beszélni napokig, hetekig. És majd évek múlva vissza lehet olvasni, milyen jót is játszottunk.

Fogj tollat, és tégy örömet versenytársaidnak, hogy a következő alkalommal a te társaságod, versenyhelyszíned kapja a bónusz ultrát.

 

Két dologgal vagyok még adós,

A lappal, mely az elkövetkező időkben több pakliban fog szerepet kapni,

 

 

 

És a szeptember győztese, aki lehetőséget kapott, hogy következő hónapban új ultrákkal várja játékosait: Szigetvár

 

„Jó szervezés, gyors problémamegoldó készség”, és az alábbi két cikk:

 

A mai szigetvári regionális versennyel kapcsolatban szeretnék néhány élményt, emléket megosztani.
Ott kezdeném, hogy pénteken este sem volt még paklim, de szerencsémre Jávorcsik Norbi és Magyar Máté a vendégem volt és kisegítettek. Az ő tapasztalatuk a kártyát illetően olyan mély és átfogó, hogy gond nélkül megoldották az én pakli gondomat, illetve egy másik játékos részére is készítettek egyet. Ez mellett teszteltünk…ennyi energiát és elhivatottságot még nem láttam, lenyűgöző volt!
Hajnali 01.00-kor Máté még megcsillantotta Ynev krónikaszerű történeti ismeretét, amit 03.00-ig hallgattunk, aztán elmentünk kicsit pihenni.
A versenyről beszámolót írnak remélem mások, ez most nem az, nem ezzel a céllal ütöm a billentyűket.

1) Jó volt látni, hogy a játék kedvéért régi sérelmeket félre tudtak tenni játékosok és letudtak ülni egymás mellett játszani.

2) Bízom benne, hogy a régi játékosok, akik ma megtiszteltek bennünket máskor is feltűnnek majd még versenyeken. Itt Tislér Andrásra és a lellei különítményre gondolok – Kóczán Józsefre, Ligeti Péterre és Sikter Csabára (aki második lett!).

3) Köszönetet szeretnék mondani Csató Petinek, hogy olyan sokat utazott és meglátogatott minket, pedig nem játszott. Szintén hálás vagyok Kecskeméti Zsoltnak, hogy megpróbálta legyőzni az Álomrabló-t, amely fordulóról-fordulóra sérültbe fordította, de ő derekasan küzdött ellene :), nem adta fel és végig maradt a rendezvényen.

4) Köszönet Szántó Csabának és Huber Jánosnak, hogy éveken át segítették a helyszín rendezését.

5) Szána Szabolcs ~2 éve nem játszott, de rutinjának (és Magyar Máté – Jávorcsik Norbi hathatós támogatásának köszönhetően) hála, egy “szar” goblinos paklival 4-0-2 eredméynt ért el egy erős környezetben.
Gratula!

6) Ami nagyon érdekes volt: a kiírás szerint, a használható lapkészlet szerinti anno TOP deck-ek egyike volt a Kígyószekta. ennek ellenére senki sem!! jött azzal – szeretném hinni, hogy mindenki a tudását akarta megcsillantani és megmutatni, hogy lehet enélkül is erős/kombós/győztes paklikat építeni.
Ezért mindekinek egy nagy piros pont!

Akiknek nem köszöntem meg név szerint, az nem jelenti azt, hogy ne lennének fontosak! Köszönet mindenkinek, aki ma ott volt.

Tihanyi Roland

 

 

Lezajlott a szigetvári regionális verseny, és pár gondolatot le kell írnom erről a versenyről.
Én azt hiszem úgy fogalmaznék, hogy sosem volt zökkenőmentes a kapcsolatom az ottaniakkal. Minden amit én „A”-nak gondoltam, az náluk „B” volt, és mivel sok súrlódás volt köztünk finoman szólva sem lettünk barátok. Ráadásul volt pár olyan kijelentés amit a másik fél nem úgy értett ahogy azt szántuk egymásnak. Azonban mikor elsőnek a megváltozó regionálisok kapcsán kellett beszélnem még tavasszal Tihanyi Rolanddal nem úgy hívtam fel, hogy nagyon örülnék ennek. Közel egy órát beszélgettünk, néha nagyon keményen leosztva egymást de mégis egyfajta tiszteletben tartva a másikat.

Emlékszem két éve még azért mentem a regionálisra hogy sérelmeimet orvosoljam. Akkor fejlesztettem ki Kezsoval azt az Opálhajóst amivel később regionálist is nyertem tehát paklim lett volna rá, de én valami olyannal akartam menni amit gyűlölni fog az a régió. Ezért mentem a körzáró Daroveenivel. Tudtam hogy az a legnagyobb elégtétel ha ott nyerek regionálist ahol sok ellenérzést találok. Egy évvel később viszont pont ezért, nem mentem el mert nem érdekelt az egész nem akartam negatív hangulatban versenyezni, főleg hogy extra formátum volt tonnaszám kibannolt lappal. Az idei év elején sem hittem volna hogy sikerül egyfajta kölcsönös tiszteletet ébreszteni a másikban mire eljön a Szigetvári regionális verseny napja. Hogy mégis ez történt az számomra a legmeglepőbb ámde a legkellemesebb meglepetés.

Azt hiszem térjünk vissza arra az időpontra mikor év elején a regionális versenyt beszéltük meg Rolanddal. Miután letettem a telefont fura érzés kerített hatalmába, szimpatikus volt az a karakán ámde nem tiszteletlen hozzáállás amit Roland tanúsított. Mivel egy egész régió egyfajta vezérként tekint rá ezért sokszor felhívtam kikérni a véleményét olyan dolgokban amik főleg a vidéki régiókat érintik. Ez mellett nagyversenyen is összefutottunk párszor. Ahogy ő fogalmazott „olvadozik a jég”
kettőnk közt. A legjobban akkor lepett meg amikor sokadik beszélgetés és személyes találkozás után meghívott magához a verseny elött.

Csató Peti vitt el pécsig és onnan jött elém Tihanyi Roland. Jávorcsik úr és Rafa Gyovai Tibi már játszottak, ment a zsuga és rövidesen az a pálinka került elő amit Rolandtól kaptam a Dombóvári emlékversenyen( Kósa Dani felajánlása volt ő Pálinkás úrtól kapta). Megittuk az áldomást, elmentünk a kocsmába és kártyázni kezdtünk. Alapvetően zombikkal mentem volna, de nem volt eléggé konzisztens sokszor kellett lekeverni és voltak teljesen impotens kezek is második vagy harmadik körben is. Közben Rolandnak is segítettünk paklit rakni, valamint Szána Szabi Goblin pakliját is leterveztük. A zombikat kidobtam és csináltam egy kontrollt, amit teszteletlenül elvittem másnap.
Senkinek se volt már kedve kártyázni inkább beszélgettünk a kártyáról meg a kártya dolgairól, később meg inkább csak én meséltem ynevről. Fél 4 felé szétszéledt a banda és mindenki aludni tért.

A verseny:

  1. lettem , egy újabb szigetvári serleg lelt nálam gazdára. És azt hiszem hiába csak harmadik hely, ez értékesebb számomra mint az amit nyertem anno. Mert ez a verseny teljesen más volt.
    Szántó Csabival akivel hasonlóan rossz viszonyban voltam, mint Rolanddal olyan jókat beszélgettem mintha kedves ismerősök lennénk. Ráadásul remekül megoldotta a problémákat mert nincs verseny anélkül. Csató-Kezso párost beírtuk a versenyre de végül nem voltak képesek elindulni. Újra kellett mindent csinálni, Roland szóval tartotta a morgókat Csabi meg megoldotta Norbival a verseny újratervezését. Nagyon sok olyan arc volt akit rég nem láttam, Anon-Cobin-Sikter Csabi lellei régiónak külön örültem. Szána Szabi is megjelent remélem azért látjuk még őt máshol-máskor is.
    Emlékszem egyszer egy versenyhelyszínhez hasonlítottam Szigetvárt, dicsérő szavaknak szántam akkor, de sajnos nem így csengett le. Most úgy fogalmaznék, hogy egyetlen személy jelenlététől eltekintve rendkívül magas színvonal volt. A regionális nagyversenyek egyik üde színfoltja lett a verseny, kreatív nem hivatalos lapokkal, csodaszép serlegekkel, okos paklikkal .

A két Szigetvári úriembernek és Tihanyi Rolandnak köszönöm a hangulatot és a profi hozzállást.
Ez volt az a verseny ahol nem voltak bajok a lapokkal, kiegekkel, helyszínnel, létszámmal. Mindenre figyelve volt, nem lehetett egyszerű elintézni a helyszínt se ami remek volt. Remélem ez a nagymúlttal rendelkező helyszín nem utoljára volt verseny állomás, vagy lesz olyan város ami átveszi szerepét és egy év múlva újra játszhatok Alonso vagy Szántó úr ellen. Tartsatok ki urak én megigérem segítek amiben csak tudok! Gratulálok a győztes Klír Zsoltnak a nagy visszatérő Sikter úrnak.

Köszönöm Roland az élményt, az idei LEGJOBB regionálison vettem részt és ez nem udvariasság részemről. Ha ez volt az utolsó akkor a Delta Vision, és a játékosközösség nevében köszönjük lelkesedésed és kitartásod, azonban remélem jövőre újra ott leszünk Szigetváron és újra megmérkőzhetünk az ottani urakkal is.

 

Magyar Máté

 

 

A szervezők csapata