Emlékverseny-Budapest

Pálinkás László emlékversenyének második állomásával kapcsolatban sok mindent le kell írnom nektek.  Kezdjük  a szervezőtársammal azaz Harsányi Andrissal, aki lehetővé tette, hogy egy olyan színvonalas helyen tudjuk a versenyt lebonyolítani mint a Barcraft. Köszönöm, hogy ügyem mellé állt és segített megkeresni az embereket. Azt mondják, hogy a betegség mindig rosszkor jön és most sem volt ez másként. Sosem hittem volna, hogy én valaha is orvoshoz vagy kórházba megyek.  A verseny „kampányidőszakának” hetében a párom unszolására elmentünk az ügyeletes dokihoz és kiderült, hogy azonnal be is kell feküdnöm mert megműtenek egy aljas sérvvel.  A műtét kedden volt és azon a hétvégén kellett megvalósulnia az emlékversenynek. Jávorcsik Norbi és Kecskeméti Zsolti nélkül azt hiszem ez a verseny elmaradt volna mert szinte rögtön rámírtak, hogy segítenek mindenben.
Anno rengeteg mindenkivel beszéltem de abban a helyzetben sok olyan embert nem tudtam megmozgatni akiket anno megkerestem. Varga Zsolt, Bojtár Gyula, Erdős Gyuszi , Szalai Attila, csak hogy pár nevet megemlítsek azok közül akiket a kórház miatt nem tudtam újra felkeresni. Pénteken kiengedtek és már láttam, hogy Kezso elintézte a nyereményeket és az ultrákat. Norbi gyakorolt az emberekkel nekik paklikat állított össze szóval jó irányban haladtak a dolgok.

Mindenki azt mondta, hogy el ne merjek menni szombaton, de én mégis így tettem, szerintem Pálinkás úr tartotta bennem a lelket, hisz számomra ez a verseny fontosabb volt a regionálisoknál, az évzárónál és az összes többi olyan versenynél ahova egy spike nyerni megy. Az emlékverseny reggelén megkértem Kezsot arra, hogy vigye el a cuccaim mert én hat hétig nem emelhetek két kilónál nehezebbet.  Szombat reggel 8 kor kötözésen kellett megjelennem , és az orvos azt mondta ott lehetek a versenyen ha sokat ülök és nem erőltetem meg magam. Róna Miki elvitt kocsival mind a kórházba mind a versenyre köszönöm neki is, hogy miattam korán kelt és, hogy eljött másfél év kihagyás után a versenyre.

Amikor megérkeztünk nagyon sok olyan embert láttam akit már évek óta nem. Boóc Petit nem ismertem meg annyira megváltozott, ebből pár perc után jó nagy röhögés kerekedett is ki.  Miután az első sörrel koccintottam Pálinkás úrra elindult a verseny.  Nosztalgikus érzés volt Harsányi Andrást Szabados Dávid társaságában látni amint a kártyák képességeit olvasgatták.  Boóc Peti mikor lerakta ellenem az első aunját visszerepített tizenkét évvel korábbra a Dolmenbe. Vajda Tomit legalább tíz éve nem láttam, és örülök neki,  hogy ott tudott lenni a versenyen, a közös kép miatt is örök emlék marad a verseny.  Újra éltem a régi pillantokat Xinaf és Akheron (Veszelszki Bálint és Bársony Tomi) társaságában ahogy nyakló nélkül a kombókat tolták. Bacsó Robit is nagyon rég láttuk már, ezen a versenyen viszont ő is ott volt. Beri István is a bontott után ez évi második versenyére nevezett be ,  remek cigarettapartner volt a szünetekben. Romhányi Ákos Eger után újra eljött és kiváló képeket készített nekünk, ha ő nincs ez verseny sokkal kevesebb lett volna. A legendás Novák Ákos pedig erre az emlékversenyre is eljött, hogy tisztelegjen a múlt előtt.

Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a jelenkor is képviseltette magát. A top játékosok közül Kecskeméti Zsolt és Kun László valamint Panyik Zoltán is részt vett a versenyen.  A kombók és a caput koronázatlan királya Móré Dani is itt volt. Pécsről/ Dombóvárról  Klír Zsolti és Rafa Gyovai Tibor képviselte az ottani jelentős létszámú régiót.  A regionális partyarcok alapító tagja Csenkey úr is megkésve bár de tudott indulni.  Sümegi Robink a hangulatot generálta,  és az egész versenyen a show-t csinálta, hol Kezso hol Novák úr társaságában. Balázs László nélkül lehet verseny se lett volna  hisz a laptopján sikerült csak müködőképes sorsolóprogramot találnunk, ezúton köszönjük neki.  Rauf Zsolti a regionális sikere után itt is megmérettette magát.  A tatabányai nagyszerű szervező Kiss Gabi is köszöntötte jelenlétével Pálinkás Úr emlékét, végül de nem utolsósorban Tóth Zoltán József is résztvett a versenyen. A verseny félidejénél pedig Keul Dávid és Kovács Zoltán is megjelent hogy jelenlétével is emelje az esemény fényét.

Az emlékversenyen végül  Kecskeméti Zsolti diadalmaskodott, második helyen Kun Laci, harmadik lettem én, negyediknek Panyik Zoli ért be.  Az eredményhirdetésnél előkerült a Deltavision ajándéka is a kiadó 2 nagy törvénykönyvet és 9 másik m.a.g.u.s regényt küldött az emlékversenyre. Szabó Petykó elküldte Pálinkás Úr megmaradt lapjait amit három részre osztva kisorsoltunk,  valamint Kiss Gabi is felajánlott egy kisebb pakkot amit szintén kisorsoltunk. Harsányi András a Barcraft ajándékát sorsolta ki.  Én remélem hogy mindenki jó érezte magát és köszönöm mindenkinek hogy 25-en megemlékeztünk Pálinkás Lászlóról.  Természetesen lesz folytatása az emlékversenynek méghozzá Dombóváron szeptemberben.