Élménybeszámoló

12-en voltunk tegnap a pénteki Cantinás drafton, két 6 fős asztalon játszottunk. Az első 3 fordulóban „asztalon belül kaptunk ellenfelet, majd még két fordulóban eredmények alapján az összes játékos közül. Az én asztalom ültetési sorrendben Móré Dani, Panyik Zoli, én, Hadady Csaba, Megyesi Emil, Romhányi Ákos.

Szerintem a kiegészítő mind a négy témája egyformán életképes drafton, asztal-bontás-matchup és húzásfüggő, hogy épp melyik a „jobb”. Így nem volt határozott elképzelésem, mit szeretnék szedni, inkább igyekeztem nyitott maradni bármilyen témára, amit a másoktól érkező átlagos lapok sugallnak (Széltengerek, Koponyaszövetség, Lápi kelepce állítása, ezek jó előjelek lehetnek), és ha sikerül “leolvasnom”, hogy mellettem mit szednek, attól távol maradok.

Mivel első körben jobb kéz felé adtuk a csomagokat, így számomra alapvetően Dani “diktálta” az asztalt. A többiek preferenciáit nem tudtam, de azt feltételeztem, hogyha Dani jó crantai lapokat kap, valószínűbb, hogy fókuszos decket fog szedni. Ha esetleg ő nem, és Zoli azt látja, hogy sorra kapja balról a crantás lapokat, akkor ő ül bele a fókuszos témába. Ha esetleg mindketten passzolják valamiért, az elég gyorsan ki fog derülni, és akkor majd én szedem.

Az első egyedimet – mivel nem volt sem égbekiáltó rőf, sem minden pakliban hasznos lap – inkább továbbengedtem, hátha a mellettem ülőnek megtetszik, és akkor már nagyjából az is megvan, ő mit szed. Az elején maradtam tehát a kevésbé vonzó, de mindig stabil akadálylapoknál (Lidércfény, Szellemtestvér) illetve az olyan kártyáknál, amik paklitól függetlenül hasznosak lehetnek (Szellemősök fétise, Óvó szellemek jóindualata, Szélvihar keltése, Ingoványba csalás).

A második balról kapott erdőnép noralja azt sejtette, hogy valószínűleg nem ül mellettem elf, ezért arrafelé tapogatóztam. Mivel 6 fős asztal volt, hamar körbeértek a csomagok, és emlékeztem, hogy az első pakkban volt egy Arlunn védelmezője, a másodikban egy Lombormok. Mivel mindkettő átlagos lap körbe ért, megnyugodtam, hogy az elfekkel jó helyre tettem le a voksom. A paklim így alakult:

Sötétség verme / Kláncsarnok / Tükrök terme

5 Az erdőnép noralja
3 Arlunn védelmezője
3 Velar határvadász
1 Petru-Kammas szolgája

2 Szellemtestvér
2 Haragvó erdő
2 Lidércfény

5 Őrhely elhagyása
2 Szélvihar keltése
2 Szellemősök fétise

2 Lombormok

1 Törzsi beavatás

Összességében nagyon elégedett voltam a draftolt lapokkal, sok és erős akadálylap, öt noral mellé elegendő leforgatás, remek kontroll alap. Úgy elemezgettem fejben, hogy a crantai paklit el tudom majd fogyasztani mielőtt beindulhatna, az orkokat képes leszek kordában tartani, az asztalon pedig más reálisan nem szedett annyi noralt, hogy gyorsabban dobasson el engem, mint én őt, így más elfek ellen is előnnyel indulok. Egyedül a gyíklények okozhatnak gondok, akik egyébként is favorizáltak az elfek ellen. Viszont a két szélvihar, két lidércfény, védelmezők és a meglepi sárkány elég lehet ellenük is, talán a Lombormokkal is szerencsém lesz. 5-0/4-1-et vártam a paklitól.

Első ellenfelemül Csabát kaptam, akiről csak annyit sejtettem, hogy lesz a paklijában egy általam továbbengedett Sziklahajító kolosszus, ezért valószínűleg orkokkal vagy gyíklényekkel játszhat. Lekevertem 5-re, Csaba két Falkaanyával nyitott, amik így a Tükrök termét fenyegették. Nem a világvége, ha az a torony lerottyan, mert Kláncsarnokon is fel lehet őket tartóztatni, de az első körben nem szerettem volna ingyen odaadni – pláne hogy utána a 4 gaug még sok fejtőrést fog okozni. Akadálylapot sajnos nem húztam, pedig már egy Haragvó erdő is elégséges lehetett volna, így kínlódások közepette teljes MP-ből kellett leraknom a Petru-Kammast, akit pedig későbbre tartogattam. A lehetőségeim így elég korlátozottak lettek, érkezett egy hadi jelvény is, ami az akadálylapozásomat tette nehezebbé, de végül kifulladt a horda a Kláncsarnokot védő +1 alapszintek ellen. 1-0

Második ellenfelem Dani volt – jól sejtettem, fókuszos paklival, illetve a maradék noralok nála kötöttek ki. Ez egy kicsit lutri meccs, hogy ki húz több noralt, illetve ki tudja őket többször leforgatni. Bíztam benne, hogy az én paklim a stabilabb. Úgy kalkuláltam, hogy 2 noralt fekve tudok tartani körről körre, ezért igyekeztem nem nagyon szórni a lapokat, hogy minél kevesebbet húzzak, és vastagabb maradjon a paklim. De persze így is könnyen futhattunk volna X-re, Dani viszont szerencsére/szerencsétlenségére hibázott, és két noraljával elindult a Lombormokom ellen, hogy elpihentesse őket. A kezemben pont ott figyelt mindkét Szélvihar, így megégtek, és ezzel el is dőlt a meccs. 2-0

Harmadik ellenfelem Zoli lett, sejtésem szerint – és valóban – orkokkal. Szoros, de úgy gondoltam nekem kedvező matchupnak ígérkezett. Az akadálylapjaim csatolásakor már egyből dilemmába kerültem, hogy van-e vajon a paklijában hadi jelvény? Arra tettem a voksomat, hogy talán nincs, vagy mire felhúzza, meg tudom oldani, úgyhogy a Tükrök termére és a legfelül lévő Sötétség vermére is csatoltam. Jött is a hadi jelvény, ahogy kell. Ezt a következő körben valamilyen agyi rövidzárlat folytán sikeresen be is néztem, aminek egy védtelenül maradt Kláncsarnok volt az ára. Innen éreztem, hogy bajok lesznek, de talán-talán fogható volt még a meccs. Egy epikus harcban, ahol beállt egy Arlunn és egy fétist viselő határvadász három ork ellen, az Utánpótlás elvágása frontba rántotta a kis ijászt, akit egyből ki is véreztettek. Big Daddy még tartotta a frontot, de a megelevenedőmet leszedte egy Ismeretlen terület felderítése, majd egál szintnél egy Óvó szellemek jóindulata harc eredményben még az ostromot is Zoli javára döntötte el. Ezzel véget is ért az érdemi játék. 2-1

A másik asztalról Jávorcsik Norbi került velem szembe, szintén elfes paklival. Ahogy a második meccsnél írtam, itt sokszor a szerencse vagy nüánsznyi apróság dönt. Sziporkázó játékra itt nem is volt lehetőség, az első dobatásából Norbi kapásból elégette két noralomat, amitől kivert a hideg verejték, de végül én tudtam stabilabban forgatni a srácokat, és egy három-noral három-őrhely körrel kivégeztem. 3-1

Az utolsó játékra Berke Bálint ült le elém. A Küzdőveremből tudtam, hogy gyíklények ellen fogok játszani, aminek eddig örültem, hogy sikerült elkerülni. A határvadászaim ugyanis nagyon gyengék a páncélok ellen, talán a két Lombormok extra kockáig kisegíthetnek – cserébe ott a kis veszély, hogy esélyt adok potya DP szerzésre, ha el tudja foglalni őket. Bálint viszont nagyon kevés küldetést tudott csak draftolni, amiből még el is dobattam. Iszapfióka sem érkezett, így egyetlen küldetés megoldása után Küzdővermeznie kellett, ha előre akart haladni. Kettőt is átengedtem, hogy szűkítsem az MP különbséget, közben betartottam kézben akadálylapot és felhúztam a Petrus-Kammas szolgáját, amit egy huszáros roham ellen aduként tartogattam. Mikor végül beálltam, és egy szélviharral belenézhettem Bálint kezébe, azonnal láttam, hogy itt bizony nem lesz már all-in, a jobb lapok elégtek a pakliból, a maradék már csak derekas helytállásra volt elég. 4-1

Az eredmény végül a második helyre futotta, a versenyt Panyik Zoltán nyert 4-0-1-gyel. A díjazásból az egyedik mellett egy-egy mitikus lap lett a jutalmunk. Köszönöm a Cantinának a szervezést, és mindenkinek, aki eljött játszani, remekül éreztem magam!

Gambit”