Aleph kiegyenesedett és letörölte az izzadságot homlokáról. Fáradtan nézett végig a földeken. A nap már hetek óta kegyetlenül ragyogott, kiszárítva mindent, amiért ő és a többi jobbágy annyit dolgoztak.
Lehunyta a szemeit és elképzelte, ahogy kövér cseppekben hullik arcába a megváltó eső. Szégyellte, hogy ilyen balgaságokkal tölti a munkára való becses időt, de nagyon fáradt volt és szomjas, a kapa pedig feltörte mindkét tenyerét.

A képzeletében hulló esőcseppek lassan átalakultak valami mássá. Aleph gondolatai elkalandoztak, és immár nem az eső áztatta ajkait, hanem a leány forró csókja, akit szeretett. Bárcsak ne volna köztük rangbéli különbség! Akkor végre egymáséi lehetnének, de esélye sincs kitörni ebből a bizonytalan és szánalmas földtúró létből. Pedig Aleph erősebb és okosabb volt bármelyik ifjúnál a faluból. Ha lehetőséget kapna, hogy papnak vagy harcosnak álljon, könnyedén megváltoztathatná sanyarú sorsát. De a parasztfiúkat nem viszik lovagnak.

Kinyitotta szemeit, és furcsa hangra lett figyelmes. Mintha az álmaiban zuhogó eső morajlása a valóságba is követte volna. Tűnődve a zajok irányába tekintett tenyerével árnyékot adva homlokának.

Egy lovas közeledett. Nem volt túl gyakori jelenség ez errefelé. Legalábbis egészen mostanáig. Az elmúlt hónapokban egyre többen és egyre gyakrabban látogatták mindenféle katonai személyek a nagyúr kúriáját a dombon. Ez is valami lovagféle lehetett. Annyi volt rajta a furcsa, hogy eszeveszetten vágtázott, mintha az élete múlna rajta. Néhány pillanat múlva elrobogott Aleph mellett, de egy pillantásra sem méltatta.

Egy újabb robotolással eltöltött óra után Aleph ismét meghallotta a paták dobogását. Felnézett és felszisszent, ahogy éles fájdalom nyilallt derekába.
Értetlenül pislogott a lovasokra, akik immár ketten voltak és felé tartottak. Azon tűnődött, hogy rászólhat-e a lovagokra, amiért azok belevezetik hátasaikat a termőföldbe, de végül nem tette. A végén még nyilvánosan megveretik ha rangban fölötte állókba köt bele. Ráadásul ezekért a fonnyadt répákért nem kár.
A lovagokat láthatólag nem érdekelt a répa. Lefékeztek Aleph előtt, és az egyik dörgő hangon ráparancsolt.
– A király nevében azonnal velünk kell jönnöd Dularba az összes falubeli férfival együtt!
Beszéltem a nemes úrral, és téged bíz meg az innen toborzott osztag vezetésével.
– Osztag? Engem? Nem egészen értem… -Hebegte az ifjú.
– Ne feleselj! Holnap indulunk! Szerezzetek lovakat!
Fegyvert és gyors kiképzést a városban kaptok. Minden férfira szükség van, aki fel tud emelni egy kardot. Aleph ekkor jött rá, hogy a másik lovas nem más, mint a helyi nagyúr, aki történetesen titkos szerelmének az apja.
A férfi láthatóan nem készült hadba vonulni. Valószínűleg sokáig tartott rábírnia a király lovagját, hogy hagyja őt ki a játékból, és helyette egyik parasztját tegye meg az itteniek vezérévé.
Aleph beleszédült a gondolatba, hogy a nemes őt szemelte ki osztag parancsnoknak. A végén még rangot és hírnevet is szerezhet így. Csak túl kell élni a háborút. Az ám! Miféle háborút? Eddig nem hallott semmit a dologról.
– Értettem uram! De mi végre ez a nagy sietség? Ilyen nagy volna a baj?
– Még annál is nagyobb. Keletről betörtek az orkok, és már Dular falainál gyülekeznek. Ha az ottani vár elbukik, akkor semmi nem védi meg a fővárost a rohamtól.
– Orkok? Azt hittem azok csak az öregek meséiben léteznek, hogy legyen mivel riogatni a gyermekeket.
– Hát fiam, neked is, nekem is jobb volna, ha ezek az átkozott dögök a mesékben maradtak volna, de hamarosan megcsodálhatod őket testközelből. Hidd el, nem lesz szép élmény! Valami új hadúr fogta őket össze. Azért ilyen erősek. Egyszerre több törzsük támadott a határokra összehangoltan. Rendezetlen csürhére számítottunk, és nagyon megbántuk, hogy alábecsültük őket. Na de nincs ám időnk cseverészni! Szedd össze az összes épkézláb férfit, és hajnalban már vonulunk is!

Aleph mély levegőt vett, és elvarázsolva nézte a távolba ellovagoló alakokat. Vajon tényleg jó katona válhat belőle? Vajon véghez vihet igazi hőstetteket, vagy csak feláldozható bábu lesz királyok és hadvezérek játszmájában? Vajon kiérdemel olyan csodálatos páncélt, mint amilyen a lovagnak volt? Vagy esetlegolyan bőrkesztyűje is lehet, mint a nagyúrnak, és akkor soha nem töri fel semmia tenyerét? Ekkor eszébe jutott a kapa, amit sajgó baljában szorongatott. Megvetéssel nézett le a kopott szerszámra. Felemelte a földről. Kicsit forgatta, mintha fegyver volna. Aztán pördült egyet, és olyan messzire dobta a gyűlölt tárgyat, amennyire csak tudta.
Önfeledten felnevetett. Kirúgott néhány vézna répát a helyéről, majd elindult a falu felé.

Nem érdekelte a veszély. Csak a lehetőségek lebegtek a szeme előtt. Szerelmének ölelése, mikor majd hazatér a mesebeli szörnyek felett aratott fényes győzelme után titokzatos vezérük fejével a nyergén. Látta maga előtt, ahogy leveszi díszes lovagi sisakját és a nagyúr hálálkodva omlik a lábai elé, hogy megcsókolhassa páncélozott kezeit. Igen. Biztosan győzni fognak. Nem lehet máshogy. Egész életében erre apillanatra várt, és most már nem állhat az útjába semmi. Eljött a hősiesség ideje!

2 MP Hadba hívás Helyszín: Nincs DP: 2
– Közös fajjal rendelkező 2 nem jelző kalandozó
– Anur/Elf/Sárkány
– Kyr/Ork/Aquir
AKADÁLYOK 4
A megoldó játékos az adott fordulóban az egyik megoldó kalandozó alapszintjével kevesebb MP-ért idézhet le egy azzal megegyező fajú kalandozót. A kalandozó MP-igénye más hatással nem módosítható.

Mint azt már tudhatjuk, az Ősök ébredése kiegészítőben Törzsszövetségek egész sora kerül kiadásra. Ha három kalandozót akarunk irányítani, akkor bizony minden eszközt be kell vetnünk, hogy minél gyorsabban sikerre vigyük ezt a célt.

Így született a Hadba hívás. Egy sikeres küldetés után nem csak a 2 diadalponttal, de még egy olcsóbb, vagy akár ingyenes kalandozóval is gazdagodhatunk.
A küldetést leginkább a kiegészítő legfőbb fajaival érdemes megoldani, de akármelyik fajjal próbálkozhatunk, hiszen ha ketten mennek el küldetni, akkor nagyobb esélyük van a sikerre, és bár pihenőben vagy sérülten térnek haza új taggal bővíthették hadseregüket.
A legérdekesebb persze összes fajú kalandozókkal oldani, akik utána bárkit hozhatnak. A Sorsrabló például kajánul mosolyogva spórol meg nekünk 4 MP-t bármely kalandozó árából

Krad szentély
Argureni bálterem
Athalay csarnok

4 Új korok hírnöke
4 Khea’Khintalass magitor
4 Shindar
4 Daroveeni köpönyegforgató
4 Bar-Horab szeferje
4 Tha’Ushur őrzője
4 Zauderbőr palást
4 Vérszerződés
4 Hadba hívás
3 Hűbérbirtok kiépítése
4 Hősök kora
4 Égi hajók kora
3 Feledés homálya
4 Önfeláldozás
3 Athalay csarnok
3 Határerőd

– Liborion –

És ne feledjétek, Április 26-án Ősök ébredése bontott paklis verseny, ahol játék közben is megismerkedhetsz az új lapokkal!