20. jubileumi nagyverseny

Úgy gondolom, aki ott volt, nem felejti.

A szervezése, a lezajlása sokak minden várakozását felülmúlta. A nevezők létszámánál 3 ember mert nagyobb számot beírni tippre.

Hogy ez az esemény megmaradjon emlékeinkben, a résztvevők által írt beszámolókat illetve néhány fényképet összegyűjtöttem,

Aki nosztalgiázni akar, megteheti. Két ünnep kötött, másfél, vagy 14 év múlva, édesmindegy.

 

 

“A kráni bércek fagyos világában, hol megdermed az emberek vére, ha nem vigyáznak, hótól s jégtől takart fenyvesek között, magányosan talál rá egy újabb nap Ranagol ege alatt az Elfeledettre. Mint oly sok alkalommal már, ismét ősei varázsához folyamodik, s általa tekint szerte a világban, mit az új népek Ynev néven szólítanak.
Figyelő tekintetében kihűlt már a parázs, szíve lassú dobbanása nem felel az új csatákra. Látja, hogy a Sors híven követi a korok jóslatát, s lassan feledésre ítéli a jelent, melyet Hetediknek számolnak a világban. Számos kreatúra próbálja meglovagolni hullámait a korfordulónak, Istenek készülnek oly földre lépni, hol helyük nem lehet, s ellenükre kelnek mind, kiknek ehhez erő adatott.
Jómaga az embernépek új-hitű városának feldúlása óta nem lépett ki a havasok világából, s úgy érzi, ez így is helyénvaló.
Tűnődésében különös hang zavarja meg, mely végigvisszhangzik a rejtett síkokon. Egy Aquir hangja, ki társakat keres egy nagy háborúhoz. Szavaiban erő lakozik, az Ősi Nép igájának közeledtére int, s vallja, ha a régi korok csatáinak túlélői nem gyűlnek össze újból, Ynev földje menthetetlenül elveszik, az új kor csak halált és rabságot tartogat majd mindenki számára…
Ezen szavak gondolkodóba ejtették az Elfeledettet magát is. Vajh megengedhető-e, hogy tétlenségével hátat fordítva a világnak hagyja romlásba dőlni azt? Lelkének éjébe nyughatatlanság lopózik, érzi, a hívás válasz nélkül nem maradhat. S nincs ezzel egyedül. Egyre-másra hallatják hangjukat mindazon lények, kikkel egykor vállvetve, vagy éppen egymás vérére acsarogva vonultak csatáról-csatára.
Végül döntésre jut, oly sok év után ismét megmutatja magát. Tudja, hogy színvallása legjobb esetben is csak csepp a tengerben, ezért ehhez mérten választja kísérőit. Ha vállalkozása kudarcra lenne is ítélve, legalább oly társakkal legyen körbe véve, akikkel örömmel osztja majd meg sírhantját. Az első, kit maga mellé szólít, régi meghitt társa: Jadis, nem is lehet más.
További toborzása nehezen indul, a Birodalmi fejvadászklán nem arról híres, hogy tagjai poros odúkban tengetnék napjaikat. Felhívására két Hadúr mégis válaszol, s biztosítják róla, mire a csata színhelyére ér, a vadászok várni fogják már.
Hogy tudja, szükség jő, nehezen viseli a napok ólmos múlását, utazása végül mégis véget ér. Elsőnek érkezik a helyhez, mi a 10-es szám jegyében fogant, s hol a Hadurak csapataikat egymással összemérhetik a kegyért, melyikük vezesse majd az összesített hadat a Kék Hold Istenségének fattyai elleni csatában. Az árnyékba húzódik, s csendben figyeli, ahogy lassan a többi hadúr is megérezik. A Pyarroni Mágustestvérek ifijabb tagját régről ismeri már, így amikor az társaival bevonul a harcok színterére, maga is utánuk óvakodik.
Első útja a pyarhoz vezet, ki egykor szövetségese volt, s talán barátja is. Erszényét megoldva kifizeti járandóságát a vadászokért, majd félre húzódik ismét magányába, s csendesen szemléli az érkező Hadurakat. Körötte már zsivaj, harsány kacagás, háta mögött aranyak csendülése, mikor is megérkezik egy régi fegyvertárs, ki felismeri. Az Elfeledettnek neve lesz újra, s innentől nincs megállás. Az események magába szippantják, újra megmerítkezik egykori s eljövendő ellenfelei és társai világában. Hősök sorakoznak fel, kiknek szobrot emeltek Ynev hírességeinek csarnokában, megjelennek még azok is, akik valaha, a korok kezdetén elsőként szólították hadba a népeket. Megemlékeznek mind az eltávozott Kiválasztottakról is, néma főhajtással tisztelegvén előttük.
Majd elhangzik a Hadba hívás, s kiosztják, ki-kivel mérheti össze erejét a megtiszteltetésért.
Egy nemes Hölgy lészen első ellenfele, szólítják a hadszíntérre őket, s a rég várt csata izgalma újra tüzet gyújt kebelében.
Ámde a hóhajúak Sorskovácsa alighanem a Sötét tréfák istenével cimborálhatott, mert alighogy elkezdődne kettejük küzdelme, változtatást rivallanak a kürtök.
– Sebaj! – búcsúznak egymástól. – Talán találkozunk még, ha a Kosfejes is úgy akarja!
Ezzel átvonul odébb, egy legendásan taktikus Hadúr színe elé, kinek csapatában megannyi ocsmány kreatúra nyüzsög…goblinok. Ezek az ocsmány teremtmények oly számosak, hogy megelőzni őket, vagy akár csak sakkban tartani is lehetetlennek tűnik a vadászok számára. Ahol az egyiknek fejét veszik, amellett két másik surran el, s vezetik végül a Dicsőséges útra gazdájukat. Tisztelettel válnak el egymástól, sikert kívánva a másiknak.
Második ellenfele szépasszonyokkal van körbevéve, kik a Sors kőbe zárt szilánkjait gyűjtögetik halomba. Szárazak maradnak a sequorok és a mara-sequorok, Jadis hiába tör ellenükre. Csak remélni meri, hogy következő ellenfele harciasabb lesz.
Harmadikként egy oly Hadúr áll elibé, kinek csapatai gyíkfajzatokból állnak. Ősi nép bár ez is, ha a Szépek Népéhez nem is mérhetően, de oly fürgék és szaporák, hogy mire a vadászok megérkezhetnének gazdájuk zászlaja alá, már diadalmaskodnak is az Elfeledetten.
Mi másra is számíthatott vajh, mikoron elindult? Kérdezhetné bárki joggal, így megválaszolván azt maga magának, megfogadja, hogy vérrel kedveskedik ezután Ranagolnak. Ellenfelei vérével.
Negyedszerre elfordulhatott a Smaragdsík átkos bábmestere, mert Mallior kacaját vélte hallani fülében. S valóban, Ranagol rámosolygott megint hívére. Ellenfeléül a nemrég megismert Hölgyet küldte, ki körül ismét csak a sors szilánkjait gyűjtögető asszonyok gyűltek. Ezúttal azonban a Mortelek elvégezték a dolgukat, a Hárem szélnek eresztett asszonyai után sorra takarították el uruk elől az akadályokat. Dicsőség a Kosfejes úrnak!
Ötödik ellenfele Cranta elfeledett FÓKUSZainak segítségével kívánta reá s vadászaira szabadítani a letűnt korok nyűgét-baját, de a Mortelek és a Messorok ezúttal is tették a dolgukat, felszámolván minden ellenállást diadalra vezették az Elfeledettet.
Utolsóként, de nem utolsó sorban vágott szemű, szigetlakó ősökkel büszkélkedő emberek álltak elibé, sarcolni próbálván tartalékait, de csengő ARANY helyett csak hideg vas jutott osztályrészükül.

A megmérettetés véget ért, s bár vereségei és győzelmei kiegyensúlyozták egymást, elégedett volt társaival, s érezte, jól döntött, mikor maga mögött hagyta a havasok magányát.

Míg a döntő küzdelem zajlott a háttérben a vezéri címért, az Aquir, kinek csapatai törekvései nyomán oly sokan eljöttek, lerántotta az egybegyűlt Hadurak előtt megannyi titokról s terveiről a leplet. Oly Jövőt bontakoztatván ki, melynek úgy érezi, érdemes a részesévé lennie…” (Lupus Canis)

 

 

“Még hetekkel a verseny előtt Cobin felhívott és megkérdezte hogy mennék-e évzáró kártyára ha annak nem ÚH, hanem hagyományos, PLEV, GYÁ vagy valami hasonló formátuma lenne. Mondtam neki naná, PLEV nagyon fekszik mert könnyen szerzek hozzá lapot és a GYÁ mindig jó móka. Bele sem gondoltam akkor hogy mennyi régi-új emberkével fogok találkozni, akikkel közel 2 éve esélyem sem volt egy jót beszélgetni vagy iszogatni.
Telt az idő, intéztem szabadságot, közben Enriquel-től is megkaptam a meghívót ami az eddig lankadó figyelmem felkeltette. Először nem akartam elhinni, aztán gondolkoztam: Norbi nem szokott az ilyennel szórakozni, ő tényleg komolyan veszi a dolgokat, ha már ő is szólt ez tényleg valami nagy lesz, kukkantsunk bele.

Eljött a záró előtti hét, szabadság intézve, utazás megoldva (köszönöm Tihanyi Rolandnak a segítséget), pakli sehol. Rájöttem, az utolsó 2 kiegészítő lapjait nem is ismerem a gyakorlatban. Hétfőn és kedden nézegettem, kérdezgettem mivel is érdemes játszani hogy legyen reális esélyem legalább 1, talán szerencsésen 2 fordulót nyerni. Mondtak sok ötletet de nem sikerült dűlőre jutnom, kijöttem a rutinból. Deck könyvtár, nézelődés, külső síkos ostrom. Ezt legalább ismerem, akkor még aktívan játszottam, nosza neki összerakom. Ez csütörtökön történt, tesztelés 0, pár próbahúzás és fejben számolgatás után úgy gondoltam jó lesz.

Szombat, a 20. évzáró napja. A helyszínre érkezve ledöbbentem, mi ez a sok ember, jó helyen vagyunk egyáltalán? Ja és hogy ez a beszélgető tömeg PLEV-re jött? Aztak…. Sorbanállás, körbeköszönés, várakozás. Aztán Petykó felszólalt. Csodálatos nyitóbeszéd, meghívott vendégek, hírességek találkozója, megemlékezés Pálinkás Úrról és Andrásról (férfiasan bevallom kicsit bekönnyeztem). Kis várakozás, aztán sorsolás. Elsőre egy copfos srácot kaptam ellenfélnek (ne haragudj, keverem a neveket), de KeZso miatt (megint) újra kellett sorsolni, úgy búcsúztam Mátétól hogy úgyis találkozunk még. Aztán újrasorsolás, végre végleges:

1. forduló Petus László sorsszilánk-boszik
Ellenfelem nem ismertem, elképzelésem nem volt milyen játékos vagy mivel játszik, akkor még toronyszintek alapján sem tudtam eldönteni, csak később döbbentem rá milyen játékos amikor láttam hogy az élmezőnyben játszik. Már az elején szóltam neki hogy az utóbbi időben egyáltalán nem játszottam, ha szabálytalan dolgot csinálok szóljon rám. Mondta hogy ő sem volt aktív mostanában, nem ismeri az új lapokat. Elkezdtünk játszani, ellenfelem ha jól emlékszem 2x lekevert de láttam valami nem jó. Nem húzott semmi olyasmit amivel tudott volna ellenem tenni. Jöttek a külső síkos kalandozók és az ingyenostromok, néhány akadálylap leküzdése után legyalultam 2 toronyszintet, a harmadikat tharr oltárán feláldozták. 1-0

2. forduló Sümegi “Zargas” Róbert sorsszilánk-boszik
Amikor megláttam hogy ellene játszok örültem, még ha vesztek akkor is jól fogom érezni magam. Leültünk, beszéltünk néhány szót és nekiláttunk. A pontos eseményekre nem emlékszem, az megmaradt hogy prófáciák korával kikeresett egy lapot amit majdnem megmutatott, mondtam neki nyugodtan megmutathatta volna mert úgyis sorsszilánk. Kérdezte honnan tudom, mondtam hogy csak úgy, de tényleg nem láttam a lapot. Beletrafáltam, aranyakból le is rakta. Beszélgettünk, viccelődtünk, jó hangulatban játszottunk, fel sem tűnt hogy már csak 1 tornya van, nekem 1-2 mp, passz, új kör. Kicsit ügyködtünk aztán beugrott hogy nekem ott a tharr szentély nyílt toronyszintként, gondoltam ezt csak nem semlegesíti. Jutalmam egy kézfogás, egy nagy korty a Jana-s üvegből és 2-0.

3. forduló Panyik Zoltán goblin+guberáló kontraktusra
Éreztem azt hogy a sorsolás nem fog kegyelmezni és megkapom valamelyik top játékost ellenfélnek, ez így is lett. Ismerkedés után elkezdtünk játszani. Zoli megfontoltan építette ki a pakliját ahogy én is az enyémet. A “magas szintű” kalandozóim jól vették az akadályt, sikeresen bevittem az ostromokat de fordult a játék. Hogy minek köszönhető nem tudom, lehet Zoli emelésének, lehet Zargas pálinkájának, lehet az alsógatyamanóknak köszönhető, de következő fordulóban nem húztam ostromingyenesítést és ezen elment a meccs. Zolival beszélgettünk utána, kiveséztük a játékot és őszintén megmondva kicsit ki is húztam magam mert azt mondta jól csináltam mindent, ez ennek a paklinak az átka. Kicsit bosszankodtam, inkább kaptam volna ki úgy hogy balfékeskedek mint ez miatt. 2-1

4. forduló Molnár Tamás ha jól emlékszem momentumos-viharvidék
Sajnos keverem a neveket és nem emlékszem ki volt akivel először leültem és mondtam hogy még úgyis találkozunk, valamiért az van az emlékeimben hogy Tamás volt. Rossz húzás és rossz döntés után letettem egy futótüzet, ellenfelem egy rakhar harcost és hozzá való küldetést. Küzdőveremmel termelt DP-t aztán megint és kipakolt küldetéseket. Kiszámoltam, nyert, de most már végigjátszom. Ellenfelem számol, gondolkodik és csinál egy rossz lépést, ezen elbuktatta a meccsét. Mondtam neki ne haragudjon, ha nem egy évzáróról lenne szó már a kör elején mondta volna hogy nyert vagy szóltam volna hogy NE ezt csináld, viszont itt tétje van a dolognak. Magamban belül veszítettem, de papíron nyertem. 3-1

5. forduló Gergics Máté ha jól emlékszem shien-gorr aprító
Ez a másik olyan meccs amikor keverem a neveket, a sorrendet és ki mivel játszott, elnézést érte. Fogalmam sem volt Ellenfelemnél első mozdulattal egy sápadt angyal kegyeltje landolt, ekkor könyveltem el hogy ez bukókör, nem fogok tudni mit kezdeni vele. Így is lett, bármit csináltam volt nála ütés, szépen módszeresen lehentelte a kalandozóimat és összeszedte a DP-t. Igazi shien-gorr. 3-2

6. forduló Róna Miklós gyíklény-DP
Örültem amikor megláttam hogy gyíkokkal játszik, egész nap azt vártam hogy láthassak egy gyíkos paklit működés közben, megkaptam. Miki szerencsétlenségére 1. körben álomhúzásom volt, neki sajnos annyira nem, így 2. körre a tharr-szentély megoldotta a győzelmem. Mivel hamar vége lett játszottunk egy barátságosat, ott jól jöttek neki a lapok és én sem panaszkodhattam, abban már elég komolyan megszorongatott, jó játék volt. 4-2

4 győzelem és 2 vereséggel zártam a napot, a másodlagos pontokkal holtversenyben 6. helyen végeztem Dr Din-nel. A kapott kiegészítőkből csöppent egy godoni pecsét és mellé gyenge egyedik.

Nagyon jól éreztem magam a nap folyamán, jókat játszottam és jókat beszélgettem. A mini fórumtalálkozón jól esett amikor Maté minden 2. mondandójában amiben valamilyen régiót említett Szigetvár hol jó hogy gonosz értelemben szerepelt 🙂 és úgy emlékszem még olyasmit is mondott hogy szeretné ha visszatérnék (vagy legalábbis utalt rá). Jelen pillanatban látok rá esélyt hogy a passzív állományból az aktív állományba lépjek, tetszik a vezetők hozzáállása, látom a játék jövőjét ha ez így folytatódik 🙂

Az utóbbi 1-2 évben ritka volt az amikor szóba került a kártya és én nem azt mondtam hogy ez halott ügy. A tegnapi évzáró viszont erre az előírt módon rácáfolt. Jó formátum, jó díjazás, sok nevező, jó hangulat, mindez a játékosoknak és a szervezőknek is köszönhető. Tapasztalat, hogy 20-30 embert is nehéz kordában tartani, de 88+x néző létszám már igazi kihívás, minden tiszteletem hogy ezt összehoztátok!
Az elmúlt években ezen a versenyen éreztem magam a legjobban, meglepődtem az elért helyezésemen is, ezúton is köszönöm még egyszer a játékot mindenkinek akivel játszottam!
Külön köszönet Magyar Mate Aquirnak mindenért, hatalmas pacsi minden játékosnak, szervezőnek és segítőnek, csak így tovább!” (Szántó Csaba)

 

 

“Hassidis villámostrom paklival indultam. A pakli lényege, hogy alapszintért vagy alatta hoz jól verekedő kalandozókat ostromhoz. OSZPL, Alvó láng, Örök tűz hirdetője. A pakli villám gyors, és még manif éve sem igazán hatja meg.

1. Hullócsillag lapfogyasztó – (Nevet sajnos elfelejtettem)
Pteropták csatolásával és hadszerek kipakolásával indítottam. Ellenfelem nem ismerhette a paklit, mert ledobta Háremet egy Hullócsillag leányának. Talán Moyadal fanatikussal nyitottam. Trónteremmel megvártuk az első kört. Második körre megvolt az 5 hadszer. Ugrott a madár a Trónteremre, így bárki egyedül elvitte a Fanatikus, és beindult a henger. Össz még egy Maidát láttam a paklijából. Abbana körben befejeztük.
1/1

2. Kyrek – Nyakacska Zoltán
Kyrek ideális matchup Hassidisnek. A kombója árából 2-3 kallert teszek le. Most sem vol másképp. Ingyen ostromra várni kellet, ami alatt egy Moyadal meghalt. Alvó lángot már nem tudta megenni. Harmadik körben a 3-as falat alul Örök tűz hirdetője vitte, onnantól a horda gyorsabb volt az 5-6 MP-s kalandozóknál.
2/2

3. Kyrek – Kiss Gabi
Szokatlan toronyszintekkel kezdett, ezért először nem tudtam mivel játszik. Ideális kezdése volt. Csatamágusok botja, Enrawelli csatamágus, Tinol. Alvó lángot második körben 2 Tüzes tekintettel eltette. A 6 lap dobástól elég csűnyán rám ijesztett. de maradt egy Moyadal fanatikusom, ami leszedte a botot. Kövkörben húztam Végzetes vágást és Handzsárt a már lent lévő 2 Harc oltára mellé. A húzás szinte biztos volt. Elindult az ostrom, húztam 6 lapot. Összejöttek a hadszerek, indultak a Hassidisek. 3. Körben 5 ostromot kapott 1 blokkoló kalandozó.
3/3

4. Kisgyíkok – Doktor Dénes
10 évet vártam rá, hogy ismét játszhassak Doki ellen. A játék Kisgyík + 2 DP-vel indult. Doki tempósan játszott, azonban a Moyadal + 2 Harc oltár abszolut felém billentette a verekedés mérlegét. Megöltem egy gyíkor Végzetes vágással (+6 lap), majd egy küldit még beengedtem neki. Örök tűz hirdetőjével elvittem a 2 Ismeretlen sikátorral megtűzdelt Ostromerődöt. A következő Kisgyíknak beálltam Pálinkással. Kezemben további 2 Végzetes vágás. Húztam még 6 lapot. 16 lap volt a kezemben. Ebből Jött 1-ért 1 OSZPL és ingyen 1 Hassidis. Doki azt mondja: Ha van olcsó kalandozóm, veszített. Kézből bemutattam neki 2 Hassidist, ő pedig kezet nyújtott. Ezúton is köszönöm a meccset így 10 év után újra!
4/4

5. Sorsszilánk – Vályi Laci
Hassidisnek ez is tökéletes matchup. Túl sok MP a kombója ahhoz, hogy megállíthassa. Az egész pakliból egy Kárhozat angyalát és egy Érdektelenséget láttam. Laci cseles volt, és nem dobta be Háremet az angyalnak, úgyhogy sokat agyaltam mi lehet az akadálylap alatt. 3. Körben darabszámra is többen voltunk, illetve Ló + Kopja + Végzetes vágás is volt nálam.
Lacival az érdekesség, hogy 12 éves ismeretségünk alatt még sosem játszottunk versenyen. Ezúton köszönöm a meccset.
5/5

6. Goblin őrszem + Guberálós Kontraktus – Panyik Zoli
A dekk ellen kb 60-70% eséllyel indultam. Ha 3/3-as kalandozóval tudok kezdeni (Moyadal, OSZPL vagy min 2 hadszer + Hassidis), akkor blokkolással stabil vagyok. Hát nem így kezdtem. 8 lapra csak egy Moyadal, fegyver és varázstárgy nélkül. 6 lapra Hassidis hadszer nélkül. 4-lapra 2 akadálylap + Jogar + Végzetes vágás. Ezt már nem kevertem le. Zoli ezt kihasználva kipakolta a kezét. Második körben összesen 1 Örök tűz hirdetőjét húztam. Egy 4/1-es kalandozó blokkolta a a 2/1-es hordát. Good luck. Jött 3. körben egy Moyadal fanatikus. A meccs végül ott ment el, amikor Harc oltára + Végzetes vágásra a Moyadal 4. körben 11-el rontott. Ha a dobás megvan az 1 db felhúzott OSZPl-t 1-ért tudom letenni, és egy körrel előrébb vagyok, hogy felhúzzam mellé azt a 2 Hassidist, ami így az utolsó körben pontosan a dekk tetjén pihent. Kalandozóhiányban nem tudtam kiblokkolni, és minden akadályomra volt Ostromgyűlése, így elég egyértelmű volt a játék. Ez a meccs sokkal érdekesebb is lehetett volna, így azonban a saját dekkem megvert.
5/6

A nyereményemből 3 mitikust bontottam, ami nagyon kellemesen érintett.” (Noran)

 

 

“Lezajlott az idei évzáró is, így ahogy az elmúlt években tettem, idén is írok egy beszámolót a saját szemszögemből. Az utóbbi időben népszerű, ynevi kalandként beállított történetmesélés helyett én megmaradok a klasszikus, tényekre szorítkozó leírásnál.
Elsőként azonban hadd mondjam el, hogy milyen nagyszerű jubileumi rendezvényt sikerült összehozni, mely nem csak egy verseny volt, hanem a kártya 20 éves osztálytalálkozója is egyben. Az egész, ahogyan hetekkel ezelőtt beharangozásra került, a folyamatos promózás, végül pedig maga az esemény tökéletes végrehajtása, kronologikus megemlékezésekkel, régi szereplők felvonultatásával, ajándéközönnel nagyon felemelő volt. Egyedüli negatívumként azt éltem meg, hogy elfogyott a papír kéztörlő a mosódban, de hát ugye ki gondolta volna, hogy ez fog történni, meg amúgy sem a szervezők sara.

Én az új hullám formátumot választottam, melyen 39-en indultunk. Volt több dekk ötletem is, de sajnos nagyon nehéz időt szakítani, és partnert találni olyan teljes körű tesztelésre, mely során a meta által felvonultatott, esélyes dekkek ellen meg lehet futtatni egy ötletet, több meccsen keresztül is, így hát Daikra esett a választásom, mert az én irányításom alatt már látott mindent, túl sok meglepetés nem érheti, és maximálisan kiforrott. Szerintem sikerült megtalálni azt az összeállítást, ami a leguniverzálisabban kezel mindent, és a lehető legkonzisztensebb. Az esélylatolgatás során úgy kalkuláltam, hogy nincs tragikus matchup, és relatíve jó sorsolással, jó húzásokkal akár hibátlanra is lehet hozni. Két kulcstényező volt, a rohampaklikat meg kellett fogni minden áron az első két körben, amikor még a kiépültség nem teljes, valamint hogy nem szabad manában alá menni, vagy rendelkezni kell homállyal, a méltán népszerű akasztás kivédésére.
Más nem nagyon gondolkodott így, mert úgy láttam, egyedül én képviseltem a 39 főből a klasszikus sorban ülő kontroll intézményét. Nézzük hát a meccseket:

1. Pintér Attila Rezső – Shri en Igron
Na, mikor azt írtam, hogy nincs rossz matchup, akkor nem számoltam azzal, hogy az alapvetően ingyenesített akadályokkal operáló Daiknak nem egészséges Igron, akire nem hat 0 mp igényű ellenséges lap. Szerencsére volt már tapasztalatom KeZso szólítós dekkje ellen az Igronnal való összecsapásokból, így tudtam mi lesz a megoldás. 2 állatot kellett ráaggatni Daikra, és akkor a Homonkulusz 1-ért, Béklyó varázsjel 1+-ért, Trenta 2-ért, valamint a nem rualanosított trollok is 2-ért állnak rendelkezésre. Szükség volt azért szerencsére, hogy ezek az akadálylapok kerüljenek inkább elő, mint a 0 manásak, de nem volt ezzel probléma. Sikerült az ostromokat visszaverni, és Igront a medrében tartani elég ideig, míg megjöhetett az Opálhajós. Gyűjtöttem egy kis manát még, hogy teljes arzenállal tudjak nekimenni a végső harcnak. Volt nálam trentea végzete, varthon, rejtőzés köpeny a kezemben. Sajnos türelmetlen voltam, és nem vártam még egy kört, hogy a beriquel is beleférjen, úgy gondoltam ennyi elég lesz hozzá, így esélyt adtam neki a beállásra a győztes manőverbe. Beállt, egyből beöntött sorba egy lélekörvényt daikra. Az elsőt leszedtem, de Igere akartával éberbe vágta Igront, és mivel MP fölényben volt, így követte egy második, amire még mindig volt válaszom. Sajnos volt még Igere akarat is, meg lélekörvény is, úgyhogy Daik nem bírta ki a végéig. Ha ezen a ponton 4 mp-m van, akkor a trenteával nyerek, de hát csak 3 volt. Rengeteg haszontalan békyló varázsjelem volt, amivel 1-es szintig le tudtam volna sebezni, de neki is volt sok elfojtott emlék, kisajtolás, így nem sikerült dülőre vinni, a köpeny sem fért ki mp-ből úgy. Végül lejárt az idő, és döntetlen lett. 0.5/1

2. Rauf Zsolt – Amt nar
Ez egy igazán csodálatos meccs volt. Kezemben volt a troll kombóhoz minden a második körre, így magabiztosan néztem előre. Volt azonban egy olyan mozzanat, amikor botor módon eljött Amt nar is ostromolni, és kínálkozott a lehetőség az elpusztítására, így hát mp-ből ledaráltam őt, és a rúalan átka a következő körre maradt. A harmadik körből nagyjából 20 perc telt el úgy, hogy én nem hajtottam végre semmilyen interakciót, ezúton is üdvözlöm a fókusz mechanika feltalálóit. Egyszer beálltam egy kis nyirkos szar ellen álomkristályt blokkolni, és miért ne alapon rázúdítottam egy madarat, hogy megnézzem, mi van a kezében. 5 lapból volt akasztás, idő vasfoga, yncsan kroncsun, zászló, manacsapda. Mivel ez óriási problémát jelentett, kénytelen voltam a varthont is rádurrantani, effektíve meccsdöntőként, hogy mit sikerül kidobatni. Természetesen a manacsapda és a zászló ugrott, aztán további 10 perc passziánsz után jöhetett a méltán híres akasztás, és a tornyok bedarálása. Ha már a necrographia nem lesz kiadva újra, javasolni tudnám a sorsfordulatot. 0.5/2

3. Jávorcsik Norbert – Rosanna
Ezen a ponton nagyjából az esélytelenek nyugalmával ültem asztalhoz, Bóta Ricsi már egy sört is belém töltött. Norbi gyorsan kezdett, de voltak 0 manás akadályaim, így az első rohamot sikerült megblokkolni. Második körben telecsatoltam, kijött a rualan átka is és a troll is. Norbi talált lunírpajzsot és lunírvértet, ezzel viszont a kombó teljese hatástalan volt, és mivel a 0 manásak le voltak csatolva már, keresztül is vitt egy megszálló flotta megoldást, és kidobálta a mélységbe az Opálhajósokat. Rendkívül örültem ennek a momentumnak. Következő körben elindult a nyerő IT küldire, de aljas módon lehomályoztam a vértet róla, és megette Rozit a troll. Norbi szomorú lett, és feladta a meccset. 1.5/3

4. Kiss Robin – Kacagó & Jannara inc.
Szegény Robin nem először találkozik velem és Daikkal, és az ő dekkje nem igazán muzsikál jól ellenünk, mivel nincs megoldás a trollra. Nem volt más választása, all-in kellett mennie, és az első két körben maximális számú manővert kipréselni magából, amit meg is tett. Jól húztam, volt thóreg, főnix, kidobó, így a főszereplőket és fattyú gyermekeiket felfalták a madarak és egyéb furcsa lények. 2.5/4

5. Fábián Balázs fibi – Oquicorr
Egy jó Oquicorr mindig jó, szép számmal öltünk már sárkányt az elmúlt időszakban, de azért óvatosnak kell lenni. A 20 éves jubileumra való tekintettel olyan meccset produkáltunk, mint a kártya hajnalán szoktak, jó 4-5 kört passzolgattunk, hogy legyen manánk. Én teljes kiépültséggel leraktam a hajóst, és fibi pont ezt várta. Először érkezett a hegyi sárkány, amivel kidobatta a kezem, majd a morten flammus, amivel a csatolt 45 akadálylap a múltba került. Pillanatnyi örömet okozott a 6-os dobás, de a hajós miatt csak sérültbe fordultak a srácok, így a remény nem veszett el. Mivel én lettem mp-ben, a sziklaerőd sikeres pörgetése egy trenteát hozott a konyhára, és egy ostromot megfogtam, a szintet végül a szakértő vitte el, de következett az új kör, ahol tamarit tudtam lerakni, és húztam új akadálylapokat, így újra kialakult a blokk. Végül sikerült kiharcolni a győzelmet, a gyors visszaépülésnek köszönhetően. 3.5/5

6. Büki Szabolcs – Boszorkányerőd megbízottja
Ezt a meccset már többször lejátszottuk, nem volt egyértelmű favorit. Bálvánnyal kezdett, ami az akadályozás elé komoly problémát támasztott, de szerencsére húztam proféciák korát és leszedést, így kikerestem a szövetséges kiiktatását, és mielőtt elfajult volna a dolog, deaktiváltam a bálványokat. Sok küldetés jött, de kijött a trollos kombó, így állóháborúvá alakult a helyzet, készülgettem a győztes manőverre. Idő közben lejárt az idő, és elfogyott Szabolcs dekkje, mindenáron döntetlent szeretett volna. Érveket ütköztettünk, hogy én meg tudtam volna nyerni, ő pedig meg tudta volna blokkolni. Egy elhúzódott bírói döntés miatt 5 percet rátettek a meccsre, így az elfogyás miatt nyertem, ezen kicsit összevesztünk, de úgy gondolom, mindketten heves természetűek vagyunk, remélem azért nincs harag. 4.5/6

A kialakult győzelmi mérleg a 4. helyre volt elég. Úgy gondolom, nem panaszkodhatok az eredmény miatt, összességében tükrözi, mit tud ez a dekk. Persze jó lett volna végig a szerencsés oldalon maradni, és behúzni egy serleget, de nem jöhet mindig össze. Szívesen játszottam volna a győztessel is, akinek ezúton gratulálok, szerintem tudtam volna komoly problémákat okozni neki. Ezzel most Daik egy időre leköszön, bízzunk benne, hogy az északi kapu valamilyen formában pótlásra kerül, és az új kiegészítőben sok megelevenedő és ingyenes akadálylap lesz, hogy találkozhassatok még velünk a jövőben is.

Úgy vélem, itt valami nagyon jó dolog indult el, mutatja ezt a rendkívül magas létszám, a szunnyadó közösség jó részének felébresztése. Végre volt alkalmam Cobinnal is személyesen megismerkedni, akiről megállapítottam, hogy nem annyira hasonlít már az ifjúság forrása mellett vigyorgó emberre, biztos apadóban van . Szívből gratulálok minden érintettnek, akik a kártya újraélesztésén dolgoznak, és külön kiemelném Magyar Máté barátomat, aki ezt az egészet vezényli.

Találkozunk jövőre, új dekkekkel, még több trollkodással.”  (Szatay Zoltán)

 

 

“Pár gondolatot én is megosztanék a szombati évzáró versenyről. Először is szeretném megköszönni a szervezők és cikkírók munkáját, elképesztő hogy mit vittek véghez! Ekkora létszámú és ilyen jó hangulatú versenyen még soha nem vettem részt.
Mindenképpen olyan paklival akartam indulni ami egy kicsit meglepetés és persze van benne árnyfigyelő, mert a jelenlegi top paklik északi kapuval vagy zászlóval játszanak és hát lássuk be azok ellen tökéletes választás a kishölgy. Tóth Daninak hatalmas köszönet, hogy segített a végeleges formát kitalálni és leteszteli. A pakliban lévő mind a 4 kalandozó legalább 1 feltétellel meg tudja oldani az új erioni küldiket, amik elég tempót tudnak csinálni (arany, laphúzás, pihenőbe forgatás), hogy a kistolvajok különösebb ellenállás nélkül össze tudják szedni a szükséges 11 DP-t. Külön öröm volt, hogy a 6 fordulóban 6 különféle pakli ellen tudtam játszani és kipróbálni a srácokat. Jött szembe elfes szólítós, Rosanna, fókuszos, Oquicorr, Holdfényember és a Boszorkányerőd Megbízottja. De Fortunának és persze Meneglének hála jól vették az akadályokat, így sikerült az árnyak közül elcsenni az első helyért járó kupát. A bontottról csak annyit, hogy 6 nagyon kemény meccs után jött csak a neheze. Panyit Zoli nagyon erős játékos és itt is apróságokon és egy kis szerencsén múlott, hogy el tudtam halászni előle a bajnoki címet (részletek később). Szó mi szó a legmerészebb álmaimban se mertem gondolni, hogy én valaha évzáró versenyt fogok nyerni. Mindenkit csak arra bíztatok, hogy gyakoroljon sokat és egy jó kreatív meglepetés paklival lehet csodákat művelni. Jövőre remélem sok helyszínre el fogok jutni és játszhatok hasonló jó kis partikat.” (Szöllősi Ákos)

 

 

“Nagyon vártam ezt a versenyt, mivel cikkíróként láttam, hogy óriási a készülődés a háttérben. Jó hangulat volt, hihetetlen élmény volt ennyi embert látni végre Mágus versenyen. Nagy várakozásaim voltak az új hullám versennyel kapcsolatban, gyakorlatilag augusztus óta tesztelgettünk, készültünk rá, volt is 4-5 paklim, amivel szívesen elindultam volna, de egyik sem volt kitesztelve kellően az időhiány miatt. A megelőző esti hammetimeos versenyre 2-re szűkült a szóba jöhető paklik száma, itt kockával dobtam ki, melyikkel induljak, így a Pávás kombóval sikerült egy fullbetlit alakítanom. Nem is baj, gondoltam, legalább nem a zárón égek meg. Ekkor még nem tudtam, hogy Sogron nem így gondolta…

A tavalyi nyertes Amt-nar szólítás átdolgozott és mindeddig veretlen paklijával indultam neki a megmérettetésnek:

1. meccs Fábián Balázs Fibi: oquicorrja ellen. Ez elvileg egy nem rossz matchup nekem. Álomhúzásom volt, ellenfelem lekevert… ekkor szóltak, hogy Kezso mindkét versenyre nevezve van, újrasorsolás lesz…. Ez jól kezdődik. Mutattam ellenfelemnek a lapjaimat, hogy ilyen nincs és jó játékot kívántunk egymásnak. Majd kiderült, hogy még sincs újrasorsolás ÚH-n. Akkor essünk neki újra. Fibi megkérdezte, hogy berakhatja-e a tamarit alulra, mivel ugye látta mivel is jövök én mondtam, hogy természetesen, egyébként a szabály is megengedi. Valójában másodszor sem húztam rosszul, de az álomhúzástól nagyon messze voltam. A tamarit viszonylag hamar sikerült a szólított Igronnal levinnem, utána viszont óriási állóháború alakult ki. 3 kör alatt 3 hegyisárkányt dobott rám az ellenfelem, így gyakorlatilag az 5. körre leégett a teljes paklim. Nincs mese all-int kell menni. Itt aztán el is jött a meccs döntő monemtuma, nevezetesen az, amikor a leidézett Tajtékhercegem jelenbe kerülős képességét 4 manáért lepókhálózta Fibi. Ennél a pontnál tudtam, hogy ha nem hibáz, akkor nem tudok nyerni és nem is hibázott. Sajnos az utolsó ostromra csak 1 MP-m maradt, így gratuláltam ellenfelemnek, egy hajszálon múlt.0/1

2. meccs Bársony Tomi barátom ellen. Tudtam mivel jön, hisz adtam kölcsön pár lapot neki és megbeszéltük a verseny előtt, hogy nem szeretnénk egymással játszani. Nem jött össze, meg kellett méretnem magam a Kacagóék ellen. Mivel Tomi Torrof Nelhacot adta kézbe, húztam egy váratlant és leraktam MP-ből, majd kerestem egy nudumal hadállást. Pont pár héttel korábban beszélgettünk egy klubnapon és vetette fel Tomi, hogy lehetne fókuszos Nelhac kombó. Két szintet el is tudtam vinni, miközben a túloldalt összejött a 11 DP. A döntú momentum egy százlépéses lövés volt, ami leszedálta az ingyen ostrommal rendelkező törpémet és MP hiányában kezet kellett nyújtanom. Nem sokon múlt ez a meccs sem, ha a kurtizán nem talál építményt jó lehettem volna. 0/2

3. meccs Pintér Attila Rezső Igronja ellen. Kaszinós kezdés, az ellenfelem kapott 2 Aranyat. Hát ez nem vicces kezdés. Aztán jött Igron és mivel passzoltam elvitte az északimat. A kezem pörgetése után tovább passzoltam, amire érkezett egy külső síkos kiugrás és egy lángfürkésző szerafista. Bajok vannak, muszáj csinálnom valamit. Letettem egy gathölt és elvittem az északiját, nem állt be. Passzom után elindult a tavernámra, amire egy shakathorral válaszoltam és levittem az ő tavernáját, na meg közben szólítottam egy Káint és megjárattam a gathölt külső síkon. Itt nagyon meglepődött ellenfelem, nem számított a kombóra és így keresztül húztam az első körös győzelmi számítását. Mivel második kört én kezdtem MP fölényben én tudtam nyomás alatt tartani az ostromokkal, ami masszív hentelésbe fajult, még a sorba vissza külső síkoztatott tajtékherceget is levadászta egy lélekörvénnyel. Ez döntő momentum volt, mivel a paklimban lévő 1 db akasztást felhúztam és a 4 mp-s lélekörvény miatt kialakult a 6 MP-nyi különbség és MP-je sem maradt válaszreakcióra. 1/3

4. meccs Rafa-Gyovai Tibi Alephje ellen. Mikor megláttam mit keres az északi kapuval erősen gondolkoztam a kéznyújtáson. Ráadásul le kellett kevernem 3-ra és nem volt a 3 lapban kalandozó. Szerencsémre nála se érkezett küldetés, így egy küzdőporondos manőver fért ki. A második kört is végig passzoltam, majd elindultam a harmadikban ostromra egy szettel. Jött a szólítás, majd Aleph hazaküldte a bagázst zabot hegyezni 6 MP-ért és 2 aranyért. Ez itt is döntő pillanat volt, mivel a szakadt zászlós 3 lapból érkezett egy akasztás… Utána játszottunk még egy meccset, kifejezetten jó meccs volt, talán a nap legjobb meccse, jót beszélgettünk és kártyáztunk.2/4

5. meccs Móré Dani Amtnar. Mindketten csináltuk a dolgunkat, sajnos az én paklim hamarabb befulladt, talán a lekeverés miatt is, így Dani a második körben nyert. Itt is kb 1 lap döntött, ami miatt nem tudtam a pressziót folytatni. Ha van olyan párosítás ami teljességgel élvezhetetlen az az Amt-nar mirror. Pedig Danival jó meccseink szoktak lenni. Na majd legközelebb.2/5

6. meccs Kun László ellen. A meccsen kiderült, hogy nem működik minden esetben az Amtnar kidobálós kombó, ez el is döntötte a meccset, kidobtam 4 MP-t a kukába. Laci lesathos paklival játszott, bár nem jöttek fel a kalandozói. Sajnos 3 küldit így is megoldott az egy szem hullarablóval, mielőtt leostromoltam volna, mivel a kalandozók helyett rengeteg ütés húzott és Amtnart két kisüléssel elküldte aludni.2/6

Hogy miért égett be a korábbi győztes pakli? Én azt látom, hogy nüanszok döntenek 1-1 meccsen. Ami korábban az én oldalamra billentette a mérleget, az most nem. Illetve azt is látom, hogy egyre jobb döntéseket hoznak a játékosok. Mind a 4 vesztes meccsemet nyerhettem volna, ha hibázik az ellenfelem, vagy a kombóimra nem talál ki valami fergeteges ellenlépést, ami egyáltalán nem magától értetődő. Ja igen 6 különböző pakli ellen játszottam, amit azért kifejezetten jó látni. Az ÚH-s top paklik elemzése jövő héten érkezik tőlem. ” (Hadady Csaba, címvédő)

 

 

“Több mint tíz év telt el, mióta utoljára érintette a lábam az aréna sárgás, vér pettyezte homokját. Hosszú idő. Egy egész örökkévalóságnak tűnik. Mégis, ahogy a rácsokat felhúzták a rabszolgák, és kifutottam a karámból, újra felcsapott bennem a tűz. Megint itt vagyok. Megint harcolok. Megint…
De kezdem az elején:

Weisz Attila vagyok. Első versenyem még a Magitorban volt, valamikor ’99-ben, az utolsó pedig valamikor a Krán bontott utáni drafton, azt hiszem. Persze sosem voltam komoly versenyző, évente talán 1-2 versenyen voltam, és csupán néhány meccset nyertem egész pályafutásom alatt. Hogy miért esett ki ez a tíz év? Az lényegtelen. Volt benne pénzhiány, érdeklődés elvesztése a kártya iránt, munka, és még sorolhatnám.
Nemrég azonban újra elővettem a kártyát – ezt Kevereschán András barátomnak köszönhetem (őt sem ismeri senki, talán ha két-három versenyen volt, mióta van kártya, oda is én cibáltam el anno), akinek nemrég gyermeke született, így a szokásos szerepjátékos napokat kénytelenek voltunk felcserélni pár órás esti időtöltésre. Elővettük hát az ezer éves kártyákat és játszogatni kezdtünk, másik barátommal Ambrus-Kőbán Dávid Zoltánnal. Aztán egyszer csak úgy döntöttünk, hogy az új kiegészítőkből veszünk néhány csomaggal, és házi bontott versenyt rendezünk. Ez annyira megtetszett, hogy újra visszatért a feeling. Ekkor merült fel az ötlet, hogy menjünk el az évzáróra.
Hosszas szervezkedés volt, itt is szeretném megköszönni a rengeteg segítséget, amit kaptunk a kártyás közösségtől: a szabály magyarázatokat – tíz év hosszú idő, sok minden kimaradt…–, ötleteket, iránymutatást. Különösen ki kell emelnem Magyar Mátét és Jávorcsik Norbit, akik a legtöbbet segítettek.
Szóval pozitív hangulatban vártuk a versenyt.
És ugyanilyen pozitív hangulatban jöttünk is el onnan.
Reményeink szerint találkozunk még!

De egy kicsit beszélnék a versenyről és a tapasztalatokról is.
Nem ismétlem magam, hogy tíz év hosszú idő, és amúgy sem voltam nagy versenyre járó…(ismételtem magam ).
Egy síkos-öröktűz hirdetője paklival indultam, amit ellana papnők segítettek. Bár egész játék alatt csak egyszer sikerült behúznom őket 

Első meccs
Rögtön az első fordulóban ellenfélnek kaptam az egyik kezdő srácot (a nevét sajnos elfelejtettem), aki első versenyén volt, és MK-t sem látott még nagyon. Kezdeti ügyetlenkedése arra késztetett, hogy segítsek neki, muszáj voltam, mert ilyen a természetem  Szóval nagy elánnal segítettem neki, mit és hogyan kell, mire kell figyelni, mi mire való. Ez olyan jól sikerült, hogy 2 toronyszintet buktam is… szerencsére közben nekem is sikerült bevennem 1 szintjét, és mp fölényemnek köszönhetően én kezdtem a kört. Egy kis csetepatéban végül leromboltam a második, majd a harmadik szintjét is – hozzá kell tennem, hogy szerencsém volt.
(Később, a harmadik vagy negyedi fordulóban pont mellettem ült a srác, és büszkén tapasztalatam, hogy megfogadta a tanácsokat, azt hiszem, döntetlent játszott…)
1/0

Második meccs
Nincs mit szépíteni. gyorsan és csúnyán kaptam ki. Foghatnám a laphúzásra, de akkor is csak 1-2 körrel bírtam volna tovább, ha jól húzok be. Az ellenfelem egyszerűen bedarált. Ő is ostromolt, oroszlánszív paplovagok, és örök tűz hirdetője kombó. Minden kijött neki a 2. körre.
1/1

Harmadik meccs
Dógos pakli. Sokat nem láttam belőle, mert nagyon jól húztam. (Azt meg kell jegyeznem, hogy amikor az ellenfelem kirakta a Dógot, és jött egy toronyszint, azután kitette a Klánpróbát, majdnem feladtam…– de szerencsémre nagyon rosszul húzott.) Gyorsan levertem a plusz szintjét, és a következő körben örök tűz hirdetője ostrom – ellana visszaforgat – ostrom. Aztán tharr szentély.
Nagyon gyors győzelem volt, még a cetlit sem kaptuk meg, így játszottunk egyet barátságosan is. Azt is megnyertem, mert megint pocsék húzása volt az ellenfelemnek.
2/1

Negyedik meccs
Ambrus-Kőbán Dávid Zoltán, akit én neveztem be, aki csak azért jött el, hogy nekem legyen pókom… kegyetlenül és gátlástalanul lealázott. Megint borzasztóan húztam. Nem mentség. Utálom a gyíkokat…
2/2

Ötödik meccs
Nem tudom, mivel játszott az ellenfél. Csak két viharvidéki kitérőt láttam, meg egy rakhar harcost. Első körben megoldotta mindkettőt, aztán kihívott egy küzdőveremre, lerakott két harc oltárát. Ja és dicsőség csarnokával játszott. Ennyi volt.
2/3

Hatodik meccs
Ez nem volt olyan gyors vereség, de gyíkok. Gyíkok. Utálom a gyíkokat. Pedig egész jól húztam, de az ellenfél is.
2/4

Mindent összevetve viszont nagyon jól éreztem magam, és a barátaim is, akik velem jöttek. Ambrus-Kőbán Dávid Zoltán (igen, direkt írom ki mindig a nevét ) 3 nyert meccset vívott. Kevereschán András pedig sajnos csak 1 győzelmet szedett össze.
De azt már hazafelé megbeszéltük, hogy minden olyan versenyre elmegyünk majd, amire csak tudunk. A Bontott biztosan – ha törik, ha szakad. A közbe eső versenyek pedig be vannak tervezve. Munka, család mindig közbeszól, de igyekszünk ott lenni, ahol csak lehet.

Mindhármunk nevében még egyszer köszönöm a segítségeteket, támogatásotokat és az egész pozitív érzést!

Ui.: A Vikings szurkolónak köszönöm a kölcsön Bástyát, és üzenem neki, hogy GoPackGo!” (Francois Villon)

 

 

“Első körben is, nagyon király volt! Tényleg nehéz lehetett a nép kordában tartása, de sikerült!
Ez persze a nép érdeme is, nagyon jó volt mindenki hozzáállása.

Én eléggé kezdő vagyok, még a szabálytudásom is bizonytalan, ezért is indultam PLEV-en egy kis dobatós paklival, Doran segedelmével.

Sajnos az első kört erőnyerőként kezdtem, bár többek szerint ez jó, és végignézhettem nagy vonalakban ki mivel jött, én azért megküzdöttem volna a győzelemért.
Szomorúan láttam, hogy a legtöbb sorsszilánkos pakli, ami ellen a felkészítésem alatt eléggé vegyesen muzsikáltam, másik többség viszont gyíkos, amit könnyedén meg tudok fogni jó lapjárással.

Bocsánat, hogy neveket nem írok, sajnos minimálisan kevés embert ismerek még a hobbiban.
Első játékom egy szuke különítmény ellen volt, akik gőzerővel nyomultak előre. Nem tudtam tartani velük a lépést, folyamatos kalandozó és mana fölény abszolút győzelmet hozott ellenfelem számára.

A harmadik kört egy gyíkos pakli játékosával játszottam, itt villámgyorsan, két kör alatt kikaptam, úgyhogy játszottunk még egyet, bár azt se nyertem, de legalább nem két kör volt 😀

Óvatosabb lendülettel mentem negyedik ellenfelem ellen, aki szintén gyíkos küldetés paklival játszott, szintén egy kezdő, őt sikerült megvernem, bár nagyon kiélezett küzdelem volt.

Ötödik ellenfelem kyr kalandozókkal jött, és állandóan a megoldhatatlan küldetésénél kellett párbajoznunk. Először eléggé kétségbe estem, mert nem tudtam mit kezdjek a helyzettel, szerencsére a dorani mesterek nem maradtak alul a harc folyamán, és egy nagyon kiélezett győzelmet zsebelhettem be.
Majd, mivel volt időnk, játszottunk egy visszavágót, ahol már nem tudtam érvényesíteni erőmet, és bizony kikaptam.

Hatodik ellenfelem szintén gyíklényes paklival jött, megint ment a matek, ez is egy komoly összecsapás volt, a leghosszabb meccsem is, de végül sikerült győznöm egy hajszállal.

Nagyon jól éreztem magam, megismertem pár embert, volt 5 ellenfelem, akik nagyon korrektül álltak a dologhoz. Egyik összecsapásnál se éreztem a “komolyságot”, hanem, hogy egy baráti/haveri párbajt vívok, ami jó érzés, így jár szívesen az ember versenyre.

Köszönöm ellenfeleimnek is a játékokat, tanulságos volt mindegyik meccs, és tudom azóta azt is, hogy miként fejlesszem a paklimat. “sajnos” sorsszilánkos ellenfelem nem volt, de talán egy következő PLEV formátumon!
Bár a küldetést nem teljesítettem, azért egy Sárkányálmot sikerült bontani a nyereményből! Már csak három kell! ” (Ruttkay Ádám)

 

 

“Sziasztok!

Szeretnék röviden reflektálni a mai versenyen ért ingerekre. Nagyszerűen éreztem magam, hogy veletek játszhattam. Bár leharcolt állapotban voltam, de így is igazi öröm volt kártyázni olyan emberekkel, akikben hasonló szeretet van a M.A.G.U.S. világa és kártyában megtestesülése iránt, mint bennem. Köszönöm, hogy ott lehettem és köszönöm az izgalmas meccseket, jó beszélgetéseket, továbbá köszönöm a szervezőknek, hogy ez megvalósulhatott! ” (Petus László)

 

 

“Kosszonom a mai napot minden Szervezonek. Gratulalok nekik. A sikeresseget talan a legjobban az mutatja hogy rekord letszam 88 fo volt. Sajnos nekem el kellet jonnom, a vegen levo forumtalalkozra nem tudtam maradni. Es bar biztos lesz egykimerito bestamolo rola, ha van ra mod, azok akik maradtak esetleg irhatnanak egyors beszamolot az ott elhangzott fontosabb dolgokrol. Hogy Mi akik ilyen vagy olyan sajnalatos okbol nem tudtunk maradni . Mi is mihamarabb megtudjuk a fontosabb dolgokat. .” (Csenkey-Bencsik Bálint)

 

 

“Srácok, szuper volt a mai nap, gratulálok a szervezőknek! Kicsit úgy éreztem magam, mint egy érettségi találkozón és még a játék nagy öregjei is eljöttek, akikre 13 évesen (amikor kezdtem a kártyát) félve néztem, mint a nagy titkok őrzőire. Peter Andrejkovics, köszönet hogy be tudtad vonni őket! Szerintem nagyon nem szabad lebecsülni azt ami ma történt…hogy közel 100, jobbára 30-40 éves, családos ember egy adventi hétvégi napját erre tudta szánni. Különösen azért, mert ha ma játszani akar az ember, akkor a “belépési küszöb” ebben a Hearthstone/Gwent világban, egyetlen kattintásból áll és 10 perc egy meccs. Ami viszont abból nagyon hiányzik az pontosan az ami ma történt…arcok, sztorizgatások, nagy meccsek felidézései és az egész érzés ahogy mi és a kártya együtt nőttünk fel. Ezt az érzést kaptam ma vissza egy pár órára, óriási köszönet érte. Jó volt látni újra: Dániel Móré, Balogh Attila Márton, Bérczi Zoltán, Magyar Mate Aquir, Robert Sümegi, Tamás Bárány, Tamás Bársony, László Zsolt Kun, Dénes Doktor, Zoltán Panyik, Róbert Bacsó, Tamás Vajda, Laszlo Valyi, Vilmos Szebeni és a többiek ” (Boóc Péter)